A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

19. táblázat A házasulok anyanyelve — 1903 Nemzetiség Száz házasságkötés közt volt az anyaországban A népességben elfoglalt arány(%) Nemzetiség a vőlegény a menyasszony A népességben elfoglalt arány(%) Nemzetiség anyanyelve (%) A népességben elfoglalt arány(%) Magyar 52,9 52,7 51,4 Német 11,4 11,6 11,8 Szlovák 10,8 11.1 11,9 Román 16,3 16,2 16,7 Rutén 2,0 2,1 2.5 Horvát 1.1 1,1 1,1 Szerb 3,6 3,5 2,6 Egyéb 1,9 1,7 2,0 Forrás: Kenéz Béla. Bp. 1906. 110-115. o. 20. táblázat Vegyes házasságok a Magyar Birodalomban — 1881-1903 Év Volt vegyes házasság a Magyar birodalomban Év összesen az összes házasságok %-ában Az 1881-85-ös évek átlagában 11.942 7,26 Az 1886-90-es évek átlagában 12.023 7,97 Az 1891-95-ös évek átlagában 12.979 8,11 Az 1896-1990-as évek átlagában 15.680 8,86 1901-ben 17.033 10,00 1902-ben 17.407 10,30 1903-ban 16.416 10,30 Forrás: Kenéz Béla. Bp. 1906. 113. o. Franko János 1888-tól 1924-ig (46 éven át) vezetett házasságkötések jegyzéke (788 házasság kötődött ez idő alatt). Jól kirajzolódik, hogy a tótkomlósiak a 46 év alatt egymás között ül. Pitvaros, Ambrózfalva, Tótbánhegyes (Nagybánhegyes), Csanádalberti, Békéscsaba és Nagylak szlovákságával házasodtak. így helytáüó azon vélemény, mely szerint 1948 után jellemző a lélekszámban időközben jelentősen megcsappant szlovákság vegyes házasodása.

81 Kovács Alajos 1913-ban megjelent tanulmányában a magyarság és a nemzetiségek erőviszonyait taglalja 1880 és 1910 között. Ezen belül a szlovákokat 5 fő te81 TÓTH István: Adalékok a Délkelet-alföldi szlovákok történetéhez. Együttélés- asszimiláció. Magyarosodás-névmagyarosítás. 1868-1946. In.: Magyarok és Szlávok. Szeged, 1993. 227. o.