A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

Alkalmazottak Szlovákiai Összesen Tud Nem tud Medgyesegyháza 5 0 5 Nagybánhegyes 10 6 4 Nagylak 2 1 1 Csanádalberti 2 1 1 Pitvaros 5 2 3 Ambrózfalva 3 2 1 Összesen: 27 12 (44,4%) 15 (45,6%) A nagylaki főszolgabírói hivatal hat fős személyzetéből két hivatali beosztott tudott szlovákul. A felsorolt hat település közül Nagybánhegyes (Chován Károly), Csanádalberti (Ladomerszky Gyula), Nagylak (Lehr János), Amrózfalva (Kántor Pál) község vezetőjegyzői jól beszélték a szlovák nyelvet. Tehát Békés vármegyével ellentétben itt jobb volt a helyzet az elsőszámú ve­zetők nyelvismeretét ületően. 72 Ez a probléma olyannyira vitatott kérdés volt, hogy a Kisebbségvédelmi Konferencián is foglalkoztak vele. Sokatmondó a Magyarság egyik 1933-as vezércikkében Eckhardt Tibor véle­ménye: „Az elvi összhangon túl azonban a kormány kötelessége olyan gyakor­latot teremteni, mely a nemzeti kisebbségeket tényleg is kielégíti. Mindazt, amit a határokon túl élő magyar testvéreink számára követelünk, önként és jó szívvel biztosítanunk kell a Csonkaországban élő összes kisebbségnek is. Nem szabad megengedni, hogy egy rövidlátó és erőszakoskodásra hajlamos közigazgatás a va­lóságban elkobozza azokat a jogokat, amelyeket a törvény betűje és szeUeme a ki­sebbségeknek biztosít." 73 Pedig mindazt, amit megfogalmazott a vezércikk írója, csak szép elképze­lésnek tekinthetjük, a gyakorlatban semmi nem valósult meg abból a kevésből is, amit a törvények és rendeletek egyáltalán tartalmaztak. 3. AZ EGYÉN DÖNTÉSÉTŐL FÜGGŐ ASSZIMILÁCIÓS TÉNYEZŐK A nyelvhasználat szinte minden fontosabb területét megvizsgáltuk. További­akban a nyelvismereti szint vagy a kölcsönös nyelvismeret alakulását vizsgáljuk meg. Nem utolsó sorban azzal a szándékkal, vajon megtörtént-e, s ha igen milyen mértékben a nyelvcsere ill. nyelvváltás. A használt nyelv, az elsősorban beszélt nyelv, a szülői ház nyelve, a gondol­kodás nyelve terén bekövetkezett változás, változtatás, egyéni akaratból történt váltás valóban eredményezheti idővel a tudatban, a lélekben történt változást is — a korábbi önazonosság megváltozását. Bálás Károly fejtegetései közül a 20. század elejéről ismert az a vélemény, hogy a beolvadó elem az általános és nemzeti érdekkel szemben csak egyéni ér­72 CsmL Csanád - Arad - Torontál vm főisp. ir.: 317 ein./1928.

Next

/
Thumbnails
Contents