A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

utalva. Ezt a VKM a magyarok szempontjából "megalázó és elfogadhatatlan" helyzetnek tartja. Idézzük: „Felhívom a kir. Tanfelügyelő Urat, hogy az itt kifejtett szempontok alapján Békéscsaba külterületének iskolaügyét maga vegye kezébe s a nemzeti szempontok teljes érvényesülését feltétlenül biztosítsa. A nemzeti szempontokra való tekintettel hajlandó volnék az új iskolákat áUami kezelésbe is venni, ha a szokásos hozzájárulásokat (épület emelése és berendezése, az összes dologi kiadások viselése) a község vagy helyi érdekeltség vállalja."

57 A VKM későbbi időkre is gondolva ajánlkozik az áUami kezelés biztonságával. Az 1925-ös tótkomlósi példa ezek szerint az ismert, fentebb vázolt sémát követte. Tótkomlóson ugyanis 1925-ben, az újonnan felépített polgári iskola nyelvhasználatát ületően akadtak gondok. A tótkomlósiak igen nagy áldozatot hoztak, hogy az iskola felépüljön, bíztak a törvényben. Ám a nyelvhasználatot nem ők állapították meg, az álam önmagának tartotta fenn e jogot arra hivatkozva, hogy tanári státusokat ő fedezi. Ez arra késztette a helybéli lakosságot, hogy három évig bojkottálja az iskolába való beiratkozást. így a tanulók túlnyomó többsége nem helyből, hanem a környékbeli településekből verbuválódott.

58 így csak egy terület maradt a nemzetiség számára lehetőségként, az egyházi iskola. 1928-ban ezt erősíti meg a mezőkovácsházi járás főszolgabírója a főispánnak tett jelentésében. „Abban, hogy a tót anyanyelvű lakosság tekintélyes részében, a tót tudat és a sajátos tót kultúrához való ragaszkodás ma is erőteljesen él, az evangélikus vallás meUett, az evangélikus egyház kezén lévő iskolák játsszák a döntő szerepet. A tót nyelvű egyház, s a tót nyelvű iskola bástyái a tót szellemnek, s mindaddig, amíg ezen a két téren, tehát az egyház és az iskolák terén a magyarság szempontjából kedvező változás nem lesz kezdeményezhető, ületőleg amíg az iskolák nem áUamosíttatnak, a tót kérdésnek magyar nemzeti szempontból kedvező fejlődéséről beszélni nem lehet."

59 Nem kétséges, hogy jól látta a főszolgabíró az ev. egyház szerepét. Azonban ezek megléte miért káros, azzal egyetérteni nehezen lehet. Békéscsabán az evangélikus egyház dr. Szeberényi Gusztáv szervezésében 1923ban vasárnapi iskolát nyitott. Itt az ifjúságot egyházi dalokra, vallásos énekekre tanították, tanulták az egyház történetét. Itt alakult meg később az egyház ifjúsági énekkara is, amely fellépett más településeken, pl. Mezőmegyeren, Kormoson is. Ennek a vasárnapi iskolának volt egy könyvtára, Baukó György volt a könyvtárosa. Feljegyzései szerint 450 szlovák család kölcsönzött rendszeresen ebből a könyvtárból. A könyvtár áUományát a pozsonyi Nemzeti Tanács ajándékozta.

60 Csanád-Arad-Torontál k.e.e. vármegyék területén lévő hat szlovák település iskoláiba 1925-ben 1542 tanköteles járt. VaUás szerint ebből 1516 ág.ev. s anyanyelv szerint 1393 szlovák. Ezek csak B. és C. típusú iskolák. (A szlovákságnak sem a Délvidéken, sem az ország más részén nem volt tiszta (A.) nemzetiségi is57 BmL - Bvm főisp. ir.: 264/1923. 58 G. VASS István, 1980. 83.o. 59 CsmL - Csanád vm főisp. ir.: 39/1928. 60 MMM Bcs. — Tört. Gyűjtemény — Szekerka János hagyatéka AFS kulturális aktivisták fényképes kérdőívei — Baukó György saját leírása 1946. okt. 10.