A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

A Jászi használta „mesterséges magyarosítás" szinte minden területen próbálkozott érvényesülést szerezni. így volt ez az egyházon belül is. Közismert tény, hogy az egyházak nyelvhasználatát ületően az 1895-ben és 1914-ben kiadott rendeletek szabad elhatározást biztosítanak. Magyarosítást szorgalmazó körök érdekében ált, hogy az egyházi jegyzőkönyvek és prédikációk nyelve is kizárólag magyar legyen. Illetve, ahol még ebben az irányban nem történtek lépések, először kétnyelvű, váltakozó misézést igyekeztek elérni a fokozatosság jegyében. Ennek jegyében alakult a budapesti szlovák közösségek kerületeiben is az egyházak nyelve. A 20. században már megfogyatkozott létszámuk. Igaz, 1920-ban még Budapest mindegyik kerületében laktak szlovákok. A legtöbben a VI. (2.929), Vni. (2.555), VIL (1.969), V. (1.657), kerületekben laktak. További kerületekben a következőképpen alakult számuk 1920-ban: III. (1.204), LX. (1.132), X. (887), I. (862),II. (503), TV. (313). A szlovák nyelvű szentmiséket leginkább a józsefvárosi, terézvárosi katolikus templomokban tartottak, de a 20. század elején és első évtizedeiben ferencvárosi templomban a magyar és német meUett a szlovák is helyet kapott. A legtovább a józsefvárosi templomban maradtak fenn (1936-ig) a szlovák misék. A szlovák evangélikusok a Kerepesi úti és a Deák téri templomokban találkozhattak a szlovák nyelvű istentiszteletekkel. Vasárnap és ünnepnap de. 10 és du 3-kor istentisztelet, szerda esténként ütánia volt. Magyar istentisztelet csak havonként egy vasárnap, de. 9-kor volt. Kapcsolatot tartottak a környező szlovák falvak plébánosaival, akik olykor prédikációkat tartottak szlovák nyelven ( Kesztölc, Püisszentkereszt ).

41 Az alföld szlovák településem, mivel lassabbnak látták asszimüálódásukat, már más eszközökhöz folyamodtak. 1898-ban a Békéscsabai járás főszolgabírója (Sztraka) a főispánnak tett jelentésében arról ír, hogy Békéscsabán a felekezetek templomaiban a prédikációk nyelve különböző beosztásban szerepel: a katolikusoknál az egyik vasárnap magyar, a másik vasárnap szlovák, az evangélikusoknál minden vasárnap magyarul is és szlovákul is van istentisztelet, de külön templomban, az izraeüta hitközségnél minden nevezetesebb, országos ünnep alakalmával magyar prédikáció is van. Egyedül a görög keleti egyháznál és az ortodox izraelita hitközségnél nem tartanak magyar nyelven prédikációt. Arról is tájékoztat, hogy a katolikusoknál újabban ez a beosztás, az evangélikusoknál régi idők óta ez a beosztás érvényesül. Ezzel, a főispán nem volt kellően megelégedve s mindössze négy nap eltéréssel levelet intézett a Nagyváradi bíbornok püspökhöz Schlauch Lőrinczhez. Ebben nagyon udvarias bevezetés után a magyarosodás ügyére terelte a szót, s kijelentette: „A magyarosodás gyorsabb ütemű előrehaladását két tényezőtől várhatjuk. Ezek: a templom és az iskola."

42 Ismerve a csabai járás főszolgabírájának levelét — ügyelve az egyház autonómiájára — mégis enyhe pressziót csatlakozásának dokumentuma, határozat - 775/1913; BmL - Bvm alisp iratai.:- Tótkomlós község határozata a községnek járási székhelyé jelöléséről 25076/1918. 41 KOVÁCS Anna: A Rákóczi úti szlovák evengélikus templom története. Protestáns Szemle 1998/3.sz. 186-202.O.; UŐ.: A budapesti szlovákok egyesületi, kulturális és közösségi élete a dualizmus korában. Bp. 2002. (PhD dolgozat kézirat) 107-112.O. 42 BmL - Bvm főispánjának iratai 47/1898.