A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

ráscsökkenés, nemzetiségi, nyelvi, kulturális erő csökkenése. Tótkomlóst viszonylag zárt határa miatt nem tudták fölszeletelni. Nemzetiségileg pedig ők okoztak több gondot a hatóságoknak. Már 1893-ban azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy saját rendeletet alkot Tótkomlós község Csanád vármegyéhez történő csatolásáról. Az Orosházi járás főszolgabírája természetesen ezt felülbírálta. A kormányzat szempontjait ismerve, érthető is. Ha a térképre nézünk, látjuk, hogy Tótkomlós Békés vármegye azon kis csücskében helyezkedik el, amely közvetlenül határos Csanád vármegyével. Mi több a Csanád megyei határt átlépve rögvest Dél-, Délnyugat és Kelet felé hasonlóan tömbös szlovák települések sorát észleljük. Az 1871XVIII. tv. és az azt módosító 1876 V. tv. s azt tovább módosító 1886. évi XXII.tv. rendelkezései szerint ilyen esetben lehetséges egy nemzetiségi járást alakítani. A lakosok 20%-os nemzetiségi aránya esetén pedig már a nemzetiségi nyelv használatát is lehetővé tette a törvény. Az említett terület egy közigazgatási egységbe történő rendezése 80% szlovák lakosú járást eredményezett volna az Alföld szívében. Az említett törvények a községeknek saját belügyeibe viszonylag önállóságot biztosítottak. Határozatot hozhattak, szabályrendeletet alkothattak saját dolgaikban, de mindezt felsőbb hatóságoknak jóvá keUett hagyni. 1907-ben Újhelly Samu és társai az alispánnál bejelentik, népgyűlés tartását, ahol Tótkomlós Csanád megyéhez való csatolása lett volna megtárgyalva. Természetesen a gyűlésre engedélyt nem adott az alispán. Rendkívül kitartó módon 1908-ban már ismét azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy Tótkomlós községben a hirdetések (bármüyen is legyen az) először szlovák nyelven való felolvasásáról hozott az elöljáróság határozatot. 1911-ben ismét a szlovák nyelv hivatalossá tételét megcélozva ugyanüyen határozatot hoztak. Most már a belügyminiszter utasítja a főispánt, hogy érvénytelenítsék azokat, s a törvényhatóság akaratát érvényesítsék a tótkomlósiakkal szemben. 1913-ban ismét Csanád megyéhez kívánnak csatlakozni határozatuk szerint. Eredménytelenül. 1918-ban felújítva 25 éves törekvésüket ismét határozatot hoztak „Tótkomlós község járási székhelyé történő kijelöléséről". 1918 szeptember 12-én a Dr. Vas Nándor ügyvéd által fogalmazott felterjesztést az elöljáróság elfogadta és azt a megyei törvényhatósági bizottsághoz elküldte, hogy az támogatva a kormánynál járjon közben. Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága október 2-án tárgyalta az ügyet. Döntésében kimondta: „..., hogy figyelemmel Tótkomlós község fejlődésére, földrajzi fekvésére, vasúti csomópontjára, ipari és gazdasági viszonyaira, a maga részéről Tótkomlós községnek önáUó székheUyé való átalakítását kívánatosnak és megokoltnak tartja és azt a rendelkezésére áUó eszközökkel hathatósan támogatja."

40 Ekkor viszont a történelem szólt közbe. 39 Csongrád Megyei Levéltár — CsmL — Csanád vm főispánjának iratai IV. B. 451.a. 76. doboz - Új közigazgatási adattár Cs.A.T. vm. Községeiről 122/1930.sz. 40 Békés Megyei Levéltár — BmL — Orosházi járás főszolgabírójának iratai — IV.B. 417. 6673/1893. (Sajnálatos módon a részletes iratok nem maradtak fenn, csak a rövid döntés.); BmL — Bvm alispáni iratok IV. B. 407. — Tótkomlós községnek Csanád megyéhez leendő csatlakozása tban 3234/1907; 3806/1907; BmL - Bvm alisp.iratok - IV.B.407. - Tótkomlós kzsg határozata az összes hirdetések tárgyában 10772/1908; 11888/1908; 18746/1908.; BmL - Bvm főisp. iratai. 394/1911.; Belügyminiszter tótkomlósi képviselőtestület magyar nyelv mellett a szlovák nyelv hivatalossá tételéről. BmL - Orosházi járás főszolg. Iratai: Tótkomlós község Csanád vm-hez való