A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

az ipar és a kereskedelem megmagyarosítása egyet jelent Magyarország megmagyarosításával.

18 Kovács Alajos 1909-es munkájában a bányászat és a nagyipar hatását fejtegetve a magyarosodásra, felhívja a figyelmet az iparvállalatok által fenntartott iskolákra. Azt vallja, hogy ez az igazi magyar nyelv elsajátításának területe, nem is annyira a népiskola, hiszen az csak előkészíti a magyar nyelv teljes befogadására az iparban foglalkoztatottakat. Hangsúlyozva továbbá azt a nem egyedül előforduló nézetet, mely szerint a nemzetek gazdagodásának útját nem a földművelés, hanem az ipar, kereskedelem és a közlekedés mutatja meg.

19 A trianoni határok között ebből a nagyipari fejlesztésből a borsodi, ózdi valamint a salgótarjáni iparvidék és természetesen a székesfőváros Budapest nagyipara maradt meg. Budapest, mint a nemzetiségek olvasztótégelye teljes arányában kiteljesedett koraszakunkra. Szarka megjegyzi, hogy kétségkívül az ország fővárosa kínálta a legtöbb lehetőséget a kulturáüs, politikai és gazdasági önszerveződésre. Igaz ugyan, hogy a letelepülő szlovákság gyorsütemű elmagyarosodása a budapesti szlovákság önszerveződéseire negatív hatást gyakorolt.

20 Ezt az igen intenzív folyamatot tükrözi az 13. sz. táblázat is. Nem hagyható figyelmen kívül a szlovákok helye a földbirtokstruktúrában. Bálás Károly 1905-ös munkájában arról értekezik aprólékosan, hogy az élet elsősorban gazdasági küzdelem. Ezért a nemzeti gazdaságpontikának azt kell elérnie, hogy a nemzeti elem ne legyen kénytelen otthagyni tűzhelyét. Ha pedig az már elkerülhetetlen, akkor azt a tűzhelyet ismét a homogén nemzethez tartozó foglalja el az áUam segítségével. A homogén népesedés kérdése tehát szerinte jórészt gazdasági kérdés. Érthető módon hangsúlyosabb a gazdaság szerepének megfogalmazása, hiszen alig egy-két évvel művének megjelenése előtt a Felső-Magyarország területén kibontakozó pénzintézeti, hitel életi szlovák aktivizálódás az erdélyi román pénzintézetekkel azonos időben, a magyar kormányzatra sokkoló hatással volt. így hajlamosak voltak súlyukat túlértékelni, bár szép eredményeket értek el a jelzett intézetek, de mégis túlzás volt a vészharangot megkongatniuk. Ettől még a magyarosodás ügye nem fordult visszájára.

21 A gazdaság területéről veszi további példáit is. Munkájában kiemeli: „Egy nagy mezőgazdasági népességgel bíró, de e meUett különböző nyelvű s fajú népek lakta áUamnak két öntudatosan követett külön birtokpolitikára van szüksége, u.m.: egy általános agrár- vagy mezőgazdasági politikára a földműveléssel foglalkozó társadalmi osztályok érdekében, — de szüksége van ezenkívül és e mellett egy külön nemzeti, a nemzeti faj és nyelv érdekeit szolgáló birtokpolitikára abból a czélból, hogy a hazai területeknek mmél nagyobb része tartassék meg a tulajdonképpeni nemzeti elem kezén, hogy annak idegen nyelvű elemek kezére kerülése s így a nemzeti elemnek egyes vidékeken való gazdasági veresége s így kiszorítása 18 UŐ.: i.m.: 60-61.O. 19 KOVÁCS Alajos: A bányászat és a nagyipar hatása a magyarosodásra. Közgazdasági Szemle 1909. 33. évf. 16-29.0. 20 SZARKA L.: Magyarosodás és magyarosítás a kiegyezés korában. 1998. 59.o. 21 BÁLÁS Károly: i.m. 1905. 390-393.O.; SZÁSZ Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére (1902-1904). Századok 1966.118-137.0.; TÓTH István: Szlovák hitelegyletek a századfordulón. AETAS 1992/4. 62-70.O.