A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

1932-ben majdnem 2000, 1936-ban már 3176 kisebb-nagyobb műtétet végeztek. Az emelkedésben szerepet játszott az is, hogy sebészeti, szülészeti- és nőgyógyászati műtéteken kívül orr- fül- és gége, valamint szemészeti beavatkozások történtek.

46 Egy operációról a MAKÓI ÚJSÁG Izgalmas szív és tüdőműtét címmel számolt be, természetesen nem a szakértő, hanem az újságíró szavaival. 1938. április 19-én a kórház orvosai ebédnél ültek, amikor a mentő „szívlövéssel és tüdőroncsolással komplikált" beteget hozott. Az ebéd azonnal véget ért, az orvosok a műtőbe vonultak: „Egy perc és tenyérnyi széles függőleges vágással áttörve a mellkas. Két metszés vízszintesen. Uray főorvos benyúl a kettévágott bordák mögé, s mint egy csapóajtót, félrefeszíti a mellen nyitott nyüás elől a mellkas kivágott részét. Benyúl, rövid keresés után megtalálja a — jobb oldalon, mert ide szorította a mellkasi vérzés — a meggyötört, megsebzett szívet, kiemeli az alig lüktető, vérző, gyatra szerszámot. Másik mozdulattal kihúzza a mellkas ajtaján át a ronggyá vált tüdőt is, melyet négy helyen járt át a golyó. A roncsolt részeket összekapcsolja, összevarrja, visszagyűri a helyére. A szívet is megnézi. A riadt szív az utolsó pillanatban, a lövés pillanatában rémületében felére ugrott össze, s ezáltal kikerülte a halálos golyót, amely így csak a szívburkon okozott sebet. A szívet nem kell varrni. Csak vissza kell helyezni a rendes helyére, melyet ekkorra már megtisztítottak az olvadt vértől. Egy, kettő ... Most vissza a mellkas csapóajtaját. Kapcsokat, bevarrni, injekciót a szív buzdítására. Oxigént az összevarrt tüdőbe. Kész. A beteg arca kezd élénkülni. A szív folytatja, ahol abbahagyta. Dobog, szivattyúzza, cirkulálja az élet piros nedvét, a tüdő erőlködik, oxigént vesz fel és ad át a benne keringő vértesteknek. Megindult az élet gyatra és mégis oly fenséges mechanizmusa. [...] Ismét csoda történt. Ismét Uray főorvos sebészkedése nyomán. Az Isten nagyon szeretheti ezt az orvost, hogy ilyen gyakran, a legsúlyosabb esetekben is melléje áll."

47 Ha a leírás orvosi szemmel nem is pontos, de tény, hogy Uray Vümos a háborúban és az azt követő fogságban rengeteg lőtt, vágott stb. sebet láthatott, operálhatott. A szigorú, sokszor hírtelen haragú ember mély lelkiismerettel viselkedett betegeivel szemben, és ha sikertelen műtét elő fordult, akkor napokig nem vett ételt magához. A MAKÓI TÁRSADALOMBAN Uray Vümos orvosként nem tett különbséget gazdag és szegény beteg között. A társadalom megbecsült tagját a kormányzó 1925-ben egészségügyi tanácsossá nevezte ki, majd 1930. október 18-án megkapta a Magyar Vörös Kereszt Érdemrendet, amelynek átadását szűk, családias körben képzelte el. Nem így történt. A kórházban ünnepséget rendeztek este 6 órakor. Az érdemrendet Purgly Emil főispán adta át, ott volt Nikelszky Jenő Makó polgármestere, Glósz Lajos pénzügyigazgató, a kórházi személyzet (orvosok, ápolók), sőt még betegek is jelentek meg, de szinte minden hivatal küldött valakit erre az eseményre.

48 46 Makói Újság 1937. aug. 11. 47 Makói Újság 1938. ápr. 20. 48 Makói Friss Újság 1930. okt. 19.