A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

A betegek bizalmának helyreállításával párhuzamosan folyt a szervezett, szakszerű munka. A kórház új belgyógyász főorvosának a főispán 1920. június 1-től Diósszilágyi Sámuelt nevezte ki. Uray Vilmos 1921. március 23-án kérte a második alorvosi állás megteremtését, mert néha a nagyobb műtétekhez magánorvosokat kellett hívnia. Javaslatát elfogadták. 1922-ben az igazgató Süsz Ferencet felkérte szülész- és nőgyógyász szakorvosnak (önállóvá a szülészeti- és nőgyógyászati osztály 1929. január 1-től vált). Az orr-fül- és gégebetegek ellátásával Bálint Nagy Istvánt bízta meg, aki orvostörténeti kutatásaival emelkedett ki. Korai halála miatt Tóth Aladár vette át munkakörét. 1925-ben négy orvos, három alorvos, 13 Szent Ferenc-rendi betegápoló nővér, négy világi ápoló és két szülésznő, valamint húsz un. altiszt dolgozott itt.

36 A létszámemelkedés jelentős 1920-tól az országot sújtó békeszerződés visszahúzó hatása és a súlyos gazdasági viszonyok ellenére is. Az 1930-as években további bővülést figyelhetünk meg. Az alkalmazottak (portástól orvosig) összlétszáma 1933-ban 65 volt.

37 Minden makói orvos fontosnak érezte a gyermekek gyógyítását. Egy szobában fönntartottak nyolc ágyat a csecsemőknek, és 17-et a gyermekeknek. Ez az áldatlan állapot csak 1941. szeptember 26. után változott, amikor külön csecsemőés gyermekosztályt avattak föl. Vezető orvosa Csernátony László (? -1946. január 11.) gyermekorvos volt. Az emelkedő betegforgalom miatt 1925-re már helyhiány volt a kórtermekben, sőt az orvosi eszközök is elhasználódtak. Uray Vilmos 1923. évről szóló jelentésében már jelezte ezeket a gondokat, és szükségesnek érezte a kórház kibővítését. A tervek és lehetőségek összehangolására bizottságot állítottak össze, amely megvizsgálta, hogy hogyan lehet az épület telkét bővíteni, építkezni, a már meglevőt gazdaságosabban kihasználni.

39 A vármegye 1926-ban angol kölcsönhöz jutott, és ebből 2 milliárd 300 millió koronát a kórház fejlesztésére fordított. Ebben nagy szerepe volt az ügyes igazgatónak, aki a kórházi és az egészségügyi bizottság tagjait meggyőzte a fejlesztés szükségességéről, és az ő támogatásukkal a vármegyei törvényhatósági bizottság is mellette szavazott. A munkák 1928-ban kezdődtek. Ennek keretében a főépület középső részét befelé meghosszabbították, és az új kétemeletes toldalékrészben helyezték el a gépházát és a szénpincéket. Az első emeleten két kórtermet, a másodikon az alorvosok és orvos-gyakornokok szobáit és ebédlőjét alakították ki. A fertőző betegek operálására külön műtőt építettek. A nőgyógyászati, orr- fül- és gégebetegek részére új, jól fölszerelt helyiségek szolgáltak és fejlesztették a röntgenberendezéseket is. 1933-ban hordozható készüléket vásároltak, 1937-ben pedig teljesen új röntgen-laboratórium és orvosi laboratórium készült.

40 34 CSML Csan. alisp. ir. 13381/1928. 35 DlÓSSZILÁGYI Sámuel: Közegészségügy. In. Makó és Csanád Arad-Torontál vármegyei községek. Szerk. BARNA János. Bp. 1929. 36 Makói Újság 1925. jún. 7. 37 Makói Friss Újság 1933. febr. 18. 38 Makói Újság 1941. szeptember. 27. 39 Csanád Vármegye Hivatalos Lapja 1924. ápr. 26. 230. p. 40 DlÓSSZILÁGYI Sámuel: Közegészségügy. In. Makó és Csanád Arad-Torontál vármegyei községek. Szerk. BARNA János. Bp. 1929., 235.; Makói Friss Újság 1933. febr. 18.