A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MIKLÓS Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben

A KISTELEKI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA 1848/49-BEN MIKLÓS PÉTER „A szabad Magyarország ott született meg a márciusi ifjak szívében és szuronyának hegyén! Nem politikai egyezkedéssel, nem diplomáciai ravaszságokkal, hanem piros vérrel írták föl ezt a szót a magyar történelem lapjaira: szabadság! Föltámadt a nép, új életre kapott a nemzet s megteremtette a független, szabad, nagy Magyarországot! És a nép... ott hagyta földjét, kaszájából fegyvert csinált s azzal állott őrt a szabadság bölcsőjénél! Felejthetetlen napok voltak..."

1 Ezekkel a kissé patetikus mondatokkal kezdte 1929-ben megjelent könyvének a szabadságharc helyi eseményeit földolgozó fejezetét Vicsay Lajos, Kistelek történetírója. Kistelek históriájáról azóta két tanulmánykötet is napvilágot látott: 1976-ban Juhász Antal, 1991-ben pedig Blazovich László szerkesztésében. A település 1848/49-es történetét részletesen földolgozta Vicsay Lajos

2 (idézett munkájában) és Barta László

3

, de Szántó Imrének a korszakot vizsgáló könyvében is sok értékes adatot találunk.

4 Kistelek vallási életét és egyháztörténetét Rostás Sándor vizsgálta.

5 Tanulmányunkban csak a római katolikus plébánia forradalom és szabadságharc történetét tárgyaljuk, a szegedi püspöki levéltár iratanyaga alapján.

6 Kistelek (Csongrád m.) a csanádi püspökség része. A római katolikus vallású lakosok 1776-tól költöztek a térségbe Szegedről, illetve a Felvidékről.

7 A plébániát 1778-ban szervezték meg, az első templomot 1782-ben építették Szent Péter és Pál tiszteletére. A lelkipásztori szolgálatot eleinte a szegedi piaristák, majd 1789-től csanádi egyházmegyés világi papok látták el. A jelenlegi templom 1825 és 1831 között épült Szilber Lajos plébánossága alatt, aki Szilber János szegedi bíró fia volt.

8 A kisteleki templom és plébánia kegyura Szeged szabad királyi város volt. Kisházi-Kovács László nemrég megjelent könyvében leírta ezt a sajátos 1 VICSAY Lajos: Kistelek története. Kistelek, 1929. (a továbbiakban: VICSAY 1929) 73. 2 VICSAY 1929. 73-85. 3 BARTA László: Kistelek az 1848/49-es forradalomban. In: Kistelek története. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 1991. (a továbbiakban: BARTA 1991) 155-173. 4 SZÁNTÓ Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 1987. 5 VICSAY 1929. I4I-I55.; ROSTÁS SÁNDOR: Vallási élet, egyházak. In: Kistelek története. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 1991. (a továbbiakban: ROSTÁS 1991) 571-585. 6 Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Püspöki hivatal iratai: egyházközségekre vonatkozó régi iratok, (a továbbiakban: SZCSPL EVRI) Kistelek, 13-30. 7 OLTVA! Ferenc: Kistelek története a telepítéstől 1848-ig. In: Tanulmányok Kistelek történetéből és népéletéből. Szerk. JUHÁSZ Antal. Kistelek, 1976. (a továbbiakban: OLTVAI 1976) 31-59. 8 ROSTÁS 1991. 571-573.