A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

Az 1848-49-es forradalmat megelőző két évtizedben megjelentek a céhen kívüli iparosok is. Legnagyobb csoportjukat céhrendszerből kizárt izraeliták képezték, akik 1848-ban Aradon 103 kézművest számláltak 26 iparágban.

80 Hasonló helyzet alakult ki megyeszerte, főképpen a fejlettebb falvakban, ahol a növekvő szükségletek nyomán jelentkező mesteremberek már nem alakítottak céheket. így például Feketegyarmaton 1864-ben 12 mesterembert írtak össze 6 iparágban. Nagyzerinden a 20 fős létszám 13 iparág között oszlott meg.

81 Hasonlóképpen céhen kívül szervezkedtek az ágrisi mészégetők, sőt a megye 1861-ben puskapor igényük engedélyezését már nem kötötte a szervezet megalakításához.

82 * * * A korszerű piacépítés feltétele Arad vidékének bekapcsolása volt a vasúti hálózatba. A Tisza vidéki vonal délkeleti irányú kiépítése már 1843-ban napirendre került, sőt 1847-ben végleges alakot nyert.

83 Az Aradi Hirdető 1848 július 7-én jelentette a munkálatok beindulását, folytatása azonban az események következtében megszakadt. A kérdés 1850-ben került újra napirendre, véglegesítése Bécs érdekeinek figyelembevételével 1856-ban történt meg. Az első gőzmozdony az aradi pályaudvarra 1858 július 14-én futott be, Pestről jövet.

84 A tovább építés terveit komoly érdekellentétek ütközése árnyékolta be. Az aradiak nemzetiségre való tekintet nélkül a Gyulafehérvár irányában vezető vonalat, a Fehér-Körös mentén képzelték el. E megoldás Arad és Zaránd megyék mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, borászati és bányászati érdekeit szolgálta. Bécsben azonban a Maros-menti vonalat határozták meg és ennek eredményeképpen 1864 nyarán Gyoroknál, illetve Barackánál kezdték meg a munkálatokat. A forgalom 1868 december 22-én indult meg.

85 A hatvanas években egymásután merültek fel az újabb vonalak tervei. így 1864-ben egy évre szóló előmunkálati engedélyt bocsátottak ki az Arad — Temesvár vonalra. A következő évben engedélyezték az Arad — Nagykikinda vonal tervezését. Megvalósításukra azonban csak évek múltán kerülhetett sor. A vasúti közlekedés megindulása ellenére egyenlőre szükség volt egyes postautak huzamosabb fenntartására, mint például Arad — Simánd - Kisjenő — Nagyvárad között is.

86 * * * 80 POLLÁK Henrik: Adatok a magyar izraeliták statisztikájához. Első magyar-zsidó naptár és évkönyv 1848. szökőévre. Első évfolyam. Pest, 1848, 124-125, 128-131. 81 A A 7913/1864. 82 Alispáni 966/1871, A A 3835/1863, 7227/1869. 83 A C 191, 255/1847. 84 Csk 6200, 7770/1850, Delejtű 1858. VII. 20, 23. 85 Arad, 1864 LX. 9, VII 13, Alföld, 1868 XII. 24. 86 A A 7820/1864, 8330/1865, 10386/1868, 656/1870.