A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - TEMESVÁRY Ferenc: Magyarországi fegyvergyűjtemények múltja és jelene. Eredmények és kudarcok a fegyverkatalógusok készítésének tükrében

váló ízlésben készült vastárcsáról (pajzs) amelyen stilizált felhők között a szeleket, s a nyargaló halál alakját mesterien munkálta meg alkotója. Szerepelt még többek között a katalógusban Zrínyi Miklós hadvezér sisakja, kardja, hermelin prémje, Báthori István erdélyi fejedelem díszpáncélja, sőt egy „karácsonyi" kard is, amelyet II. Gyula pápa (1503-1513) 1509 karácsonyán áldott meg, s 1510-ben Tatán adatta át II. Ulászló magyar királynak (1490-1516), hogy az 1508. december 10-én megalakult Cambray liga tagjának, Velence elleni háborúra megnyerje. Ha a mondottak mellé a bécsi várostörténeti múzeum Mátyás- féle pajzsok nagy sorozatát és a XV1-XVTI. század remekeit is felsorakoztatjuk határozottan kirajzolódik, hogy mit jelentett az a tény, hogy a birodalom középpontjának Bécset tekintették, s minden nemzeti érték az uralkodót illette meg.

5 Az állandó hadakozások, az Udvar fényűző életmódja miatt a császári kincstár legtöbbször üres volt. Ezért a vagyonos főurak birtokait gyakran koholt vádak alapján lefoglalták és a műkincseik jelentős részét beolvasztották. így a nagy magyar fegyvergyűjtemények évszázadok alatt megsemmisültek. Hunyadi Mátyás kincstára, a Báthoriak, Zrínyiek, Nádasdyak, Thököly és II. Rákóczi Ferenc inventáriumokból ismert, a nagy utazókat és a nemzet vagyonát méltán féltőket csodálatba ejtő hihetetlen mennyiségű műkincs elpusztulását az idegen zsoldos katonák, a labancok és kurucok egyaránt fokozták.

6 A felvilágosodás kiemelkedő alakjai a nemzeti múlt feltárását, ismertetését, hősi korszakaink emlékanyagának begyűjtését már a XVIII. században egyre határozottabban emlegették. „Mi magyarok semmivel sem vagyunk restebbek, mint őseink emlékeink fenntartásában. Mert valóban az elmúlt nemzetek dicsősége is nem annyira hősi, vitézi tetteikben, mint inkább emlékjeleknek fenntartása által örökösödik és magasztaltatik." így nyilatkozott Bél Mátyás (1684-1749), aki a „...nemzet káros gondatlanságát hajdani emlékei iránt" a magyar főurak szemére veti.

7 Bécs számára e „forradalmi" gondolatokat gr. Széchényi Ferenc koronázta meg azzal, hogy 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Kárpát medence területén található, nemzeti múltra, szellemiségre, élni akarásra, a haza szeretetére, hősiességre és tehetségre utaló tárgyak, fegyverek begyűjtése is megkezdődött.

8 A gyarapodás oly mértékű volt, hogy 1825-ben, Müller Jakab Ferdinánd tollából (fl823) már megjelent az első latin nyelvű katalógus Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici címen.

9 Amikor az 1832-1836. évi országgyűlés megvásárolta a nagyon értékes, sok vonatkozásában magyar királyokhoz 4 Részletes feldolgozását közre adta, H. MODERN: Geweichte Schwerter und Hüte in den Kunsthist. Samml., des Allerhöchsten Kaiserhauses. Jahrbuch XXII 136-167. p. Kivonatolva ismerteti KALMÁR JÁNOS: Dobzse László pápai díszkardja. Gerevich Emlékkönyv (Budapest 1942) 87-108. p. A pápai politikára jellemző, hogy mire az átadásra Tatán sor került volna a pápa küépett a Ligából, kibékült Velencével, s a magyar királyt a Liga ellen szerette volna megnyerni 5 Das Wiener Bürgerliche Zeughaus. Gotik und Renaissance. Historischen Museum der Stadt Wien (Wien 1960) 6 SlKLÓSSY LÁSZLÓ: Műkincseink vándorútja Bécsbe.(Budapest 1919) passim 7 TOLDY LÁSZLÓ: Budapest Műkincsei. Magyar Műkincsek 1 (1895-1898) 24. p. 8 Az 1807. évi országgyűlés határozatáról lásd: TEMESVÁRY FERENC: Kelet és Nyugat között (Budapest 1981) 3. p. 9 Megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában és egyes Főosztályon