A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - ZOMBORI István: A szegedi múzeum első önálló Várostörténi Leltárkönyve 1918-1943

a részletes fölsorolást és az adott azonosítási kísérletet. Az általunk nagy X, továbbá az A, B, C, D, E, betűkkel jelölt kézírások sajnos, nem voltak azonosíthatók. Ezek közül elsősorban a nagy X jelölésű személy volna érdekes, aki hosszabb időn át különböző bejegyzéseket tett. Érdekes módon előszeretettel a múzeumba került temetési koszorúkról levett szalagokat ismertette, így Nyüasi Sándor festőművész, Juhász Gyula és Móra Ferenc és a Pusztaszeri Árpád Egyesület által több részletben a múzeumnak adományozott koszorú-szalagokat leltározta be. Az adott személyek azonosítása egyúttal azt is jelzi számunkra, hogy a gyűjteménynek nem volt önálló és kizárólagos kezelője. E bejegyzések javarésze Cs. Sebestyén Károlytól származik. Az ő tudományos munkásságát ismerve elmondhatjuk, hogy valóban legjobb szakembere volt az adott időszakban a szegedi várostörténetnek, aki jó rajzkészséggel megáldva, a régészettől a nagyon konkrét várostörténetig (középkor, késő-középkor) komoly ismeretekkel bírt. Az is látszik az alkalmi bejegyzésekből, hogy Móra élete legutolsó időszakáig figyelemmel kísérte a Várostörténeti Gyűjteményt. Az 1440-41-es tételek esetében kérdőjellel jelezzük Móra Ferenc bejegyzését, hiszen az egyik 1933 aug. 22-én, az 144l-es pedig 1934. január 1-én keletkezett. A kézírás Móráéra hasonlít, de nem biztos, hogy az övé, különös tekintettel arra, hogy Móra ekkor már rendkívül beteg volt. Ugyanakkor tudjuk, hogy szinte a legutolsó időszakig a Kultúrpalota ügyeit figyelemmel kísérte és Kotormány János rendszeresen vitte az aktákat, köteteket stb. Mórához, aki még betegágyában is követte a történéseket. A leltárkönyv fontos adatokkal szolgál a gyűjtemény mibenlétére, eredetére és az éves gyarapodásokra való tekintettel is. Azt mondhatjuk, hogy a gyarapodás legnagyobb része adományból származik. Az adományozó személyek, illetve intézmények köre igen bőséges. Találunk közöttük városi elöljárókat, rendőrkapitányt (Szalay József és Ferenczy Mátyás), városi tanácsnokot (Gál Endre), egyetemi tanárokat (Kukacz Sándor, Kogutowicz Károly,) ismert értelmiségieket (Lugosy Döme, Tonelli Sándor, Joachim Ferenc) magukat a múzeum munkatársait, (Móra Ferenc, Cs. Sebestyén Károly, Czógler Kálmán,) azután itt találjuk az egyházakat, plébániákat, cserkészszövetséget, a Pusztaszeri Árpád Egyesületet, valamint a különböző hivatalokat: elsősorban a polgármesteri hivatalt, a város gazdálkodási hivatalát, illetve mérnöki hivatalát, amelyek a saját anyagaikból, vagy a különböző helyekről előkerült és a városhoz juttatott anyagokat a múzeumnak adták át. Természetesen találunk vételt, illetve olyan esetet is, mint az 1558-1580-as tételek, amelyekben 1938-ban egy Papp Menyhért nevű személytől tartozás fejében a város által lefoglalt fegyveranyagról van szó, és amelyet a múzeumnak ajándékoztak.

4 Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a múzeumban, éppen Móra föllépése nyomán tudatos profiltisztítás is folyt. Ennek keretében történt, hogy az egyes gyűjteményekből kivették és a megfelelő helyre csoportosították át a műfaj szerint idevaló anyagokat. így találjuk már 1921-ben a leltárkönyvben a bejegyzést, a 703, valamint 1923-ban a 823- 1053-as tételeknél, és 1933-ban az 1371- 1376-os tételeknél, amelyek eredetéről ezt írják: „átvétel az éremtárból". Ugyanakkor 1923-ban a 707-749 közti tételekről azt írják: „átvétel a Néprajzi tárból", ami azt jelzi, az itt szereplő különböző bilincsek és egyéb, börtönnel kapcsolatos tárgyak, 4 Erre vonatkozólag lásd: ZOMBORI I. 1999. 202.