A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - ZOMBORI István: A szegedi múzeum első önálló Várostörténi Leltárkönyve 1918-1943

tulajdonos és fegyvergyűjtő Kass János gyűjteménye, amelyet a múzeumba hoztak és a Történeti Leltárkönyvbe beleltároztak 1919 áprilisában — nyilván az akkori vörös forradalommal kapcsolatos események miatt és amelyeket azután 1921-ben a tulajdonosnak visszaszolgáltattak. Ezek az itt felsorolt fegyverek, illetve a korábban az ezred anyag kapcsán ismertetett tételek mindenképpen fontos dokumentumok a hajdani ezred múzeumra, továbbá a Kass-féle fegyvergyűjteményre, amely a városnak egy jelentős magángyűjteménye volt. Azt mondhatjuk továbbá, hogy a többi, a kötetben fölsorolt tárgy és dokumentum anyagnak a jelentős része a gyűjteményben ma is megtalálható. Sajnos, mivel az eredeti tárgyakra nagyon esetlegesen írták rá a leltárkönyv számát, így némelyik azonosítása nem végezhető el száz százalékos bizonyossággal, legfeljebb csak a tárgyleírás kapcsán kapott információk segítségével. Mindenképpen fényt vet számunkra a múzeumi gyűjtemény gyarapodását illetően és számos ajándékozó, adakozó személyére vonatkozóan, továbbá arra is, hogy milyen módon történt a nyilvántartás a két világháború közötti időszakban a szegedi múzeumban. Mindezeket figyelembevéve, azt kell vizsgálnunk még, hogy Móra Ferencen túl kik a kötet bejegyzéseinek írói, azaz kik voltak azok a személyek, a múzeumban dolgozó munkatársak, akiknek írása megtalálható. A már említett Móra-féle bejegyzés mellett, amely Mórának a jellegzetes és számos helyről ismert írása révén könnyedén azonosítható, a kötet java részét Cs. Sebestyén Károly írta, akinek nyugodt, alapos, szakszerű leírásai könnyen megismerhetők. Ez annál is fontosabb számunkra, mert képzett muzeológusként fontosnak tartotta, hogy sok esetben az egyes tárgyak alakja, fegyverek, ötvöstárgyak esetében a különböző mesterjegyek, fémjelzések, esetleges illusztrációk ne csak írásban, hanem kis rajz segítségével is rögzítésre kerüljenek. Ezeket a közlés során az eredeti anyagból pontosan lemásolva közöljük a kiadásban. Ezenkívül még két személyt sikerült azonosítanunk: Czógler Kálmán beírását, továbbá Török Gyula munkatárs kézírását. Az előbbit Gaskó Béla kolléga, az utóbbit Nagy Ádám kolléga segítségével. Mindez arra is utal, hogy az önálló történeti gyűjtemény kezelését Móra magához vonta, majd a későbbiek folyamán minden bizonnyal Cs. Sebestyén Károlyra bízta. Ez azonban nem bizonyult tartós dolognak és időről-időre a legkülönbözőbb múzeumi munkatársak kapták azt a feladatot, hogy egy-egy új gyarapodást, megkapott tárgy együttest a kötetbe beleltározzanak. Lengyel András és Kürti Béla hasznos tanácsai és segítsége ellenére sem sikerült több kézírást azonosítanunk, pedig legalább három-négy egyéb olyan kézírás szerepel még a kötetben, amelyek gazdái néhány tételt leltároztak be az idők folyamán. Figyelembe véve, hogy ebben az időszakban a Mórát követő Cs. Sebestyén Károly, illetve 1936-tól csak Csallány Dezső igazgató személye mellett számos szakember dolgozott a múzeumban, továbbá azt a helyzetet is ismerve, hogy az igazgató megbízása alapján bármelyikük kaphatta feladatként a leltározást, az alábbi munkatársak kerülhetnek szóba: dr. -Cs[iki] Sebestyén Károly tanár, (már 1917-től munkatárs), dr. Lindenschmidt Mihály, dr. Lugosi Döme, dr. Szalay József, dr. Szemmáry László, dr. Banner János önkéntes munkatárs, Hauszner Adolf ny.ezredes, önkéntes munkatárs, dr. Jezerniczky Margit önkéntes gyakornok, dr. Ballá Sándor szellemi szükség m., dr. Lovas Borbála gyakornok, Lintner Sándor szeli, szüks. m., Kormányos