A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

Az ötvenes években egyes uradalmak csoportosan telepítettek le családokat azzal a céllal, hogy részükre állandó és megbízható munkaerőforrást képezzenek (Zelenski — Ötvenes, Sikulai uradalom — Acélháza). A hatvanas évek egyetlen nagyobb telepítése Dezsőháza (1866), ahol a Dezső család magyar földműveseknek 2000 holdat juttatott, súlyos feltételekkel. Arad vidék településszerkezete 1850 és 1870 között a következő képet mutatta: a telepítések, illetve a helységek rangsorolásának megváltoztatása révén:

11 Települések 1851 1857 1870 1851 - 1870 Város 1 1 1 0 Mezőváros 24 23 26 + 2 Falu 152 155 158" + 6 Puszta 24 X X x-16 Összesen: 201 179 185 x-16 Ház 45727 48282 51848 + 6121 Lakás )( 54613 63422 +8809 (1857-1870) A fenti adatok összevetéséből kiderül, hogy a vizsgált időszakban a zsúfoltság növekedett. Falusi viszonylatban változatlan építkezési szokások közepette, egy házra 1857-ben 1,13 lakos jutott, míg 1877-ben már 1,16. Arad városában e mutatók 1,57, illetve 1,86 átlagos jeleztek. Arad megye nemzetiségi és vallási viszonyai lényeges változásokon mentek keresztül. Kiindulópontnak tekinthetjük Fényes Elek 1844-ben közölt adatait:

12 Nemzetiség Magyar Német Fő 36061 18107 % 15,14 7,60 Román 180668 75,85 Szlovák 1789 0,75 Szerb 1406 0,60 Görög 153 0,06 Összesen: 238184 Területileg a magyarok, románok, németek, szerbek és szlovákok az alföldi részeken vegyesen tömörültek, míg a keleti dombos-hegyes vidékeken csupán a románok helyezkedtek el. E helyzetre a következő 185l-es, illetve 1870-es népszámlálás észlelt eltolódást. 11 Ibidem, 5926, 7896/1852, A A 2878/1866, GLÜCK Jenő: Az egykori Bánkút község tragédiája a 19. sz. közepén. Körösök Vidéke 1991, 126 és köv. SOMOGYI Gyula. Arad szab. kir. város és Arad vármegye községeinek leírása. Arad 1913, 198, 244. 12 GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez. A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve. Történeti Tanulmányok. Studia Historica 2, Szeged 1999, 286.