A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

ADATOK ARAD MEGYE FEJLŐDÉSÉRŐL AZ 1848/49-ES FORRADALOM NYOMÁN (1849-1867) GLÜCK JENŐ Az 1848/49-es forradalom korszakalkotó vívmányait a császári - cári koalíció győzelme csupán időlegesen tudta elhomályosítani megtorló intézkedéseivel. A társadalmi-gazdasági fejlődés a következő évtizedekben is visszafordíthatatlan maradt, sőt diktatórikus politikai módszerei rövid teljhatalmú uralkodás után fokozatosan csúsztak a csőd végső irányába. Igaz, 1849-1850 fordulóján Arad megye és a szabad királyi városi jogállását vesztett Arad a legsúlyosabban szenvedő vidékek közé került. A világosi, borosjenői és aradvári fegyverletétel kapcsán a nyugati részeket elözönlötték a cári csapatok, majd nyomukban megjelentek Haynau egységei is. A megye keleti részére a Nyugati Szigethegységből leereszkedtek a fegyveres mócok. A cáriak a kolera fokozott behurcolásával és a helyi lakosság kárvallott tízezreivel dicsekedhettek. A világosi és zarándi kerületek lakóinak 279.000 forintnyi kárát becsülték fel utólag hivatalosan. A kárfelmérés a keleti vidékeken 1853-ig húzódott el.

1 Arad város súlyosan szenvedett a vár 1848 decemberében indult, kilenc hónapig tartó ostroma nyomán, mivel a hatalmas lőszerkészlettel rendelkező császárhű várőrség válogatás nélkül használta ki rendelkezésre álló lőtávolságát. A forradalom után a bécsi Haditanács további látótávolság biztosítása végett leromboltatta a város marosmenti részeit. Aradon rendezkedett be a megtorlásokra létesített haditörvényszék. Emlékezetes marad 1849 október 6 a tizenhárom vértanú kivégzése, majd három halálos ítélet végrehajtása. Ezeket további 400 ítélet követte. Az új hatóságok hozzákezdtek a honvédek kényszer-besorolásához és 2746 aradit szállítottak be, meg jó néhány százan az erdőkben bujkáltak. Első nekifutásra Aradra nyilvánosan 1,350.597 forintnyi Kossuth-bankót égettek el és ezt sorozat követte a városban és vidéken. A zsidókra Schlick tábornok külön bírságot vetett ki.

2 A következő időszakban berendezkedő absolutista rendszer jelenlétét jelezték a központi irányítás alatt működő csendőrség és városi rendőrség felállítása, az új adótörvények és bélyegilletékek életbeléptetése, valamint a társadalmi megnyilvánulások lehető elfojtása, jóllehet 1849-1853 között a császári szolgálatba szegő1 Nemzeti Levéltár Arad, Császári-királyi kormánybiztos iratai (köv. Csk) 7047/1850, Eugen GLÜCK: Despre lupta antihabsburgica si antifeudala a taranilo din partile aradane in anu 1849-1853. Stúdii sí articole de istorie IV, Bucuresti 1954, separatum, passisn. 2 GLÜCK Jenő: Egy megye a világosi fegyverletétel után. Történelmi Szemle IV/1995, 451-463.