A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - NAGY Ádám: A Kossuth-bankók sorsa Szegeden (1849-1854)

Az átvett bankjegyek száma 33766 darab, amelynek értéke 212.315 forint xr volt. Az átvétel alkalmával néhány megjegyzést is beírtak az ívekre. A pénzek fajtáinak részében többször szerepel darabszám nélkül, hogy „s több aprólék". Ez bizonyára arra a tényre utal, hogy az aprópénz hiánya miatt az 1 és 2 forintosokat félbe, sőt negyedébe tépkedték, s azokat a számolt részértékükben használták. A nevek mellett olvashatunk a foglalkozásra utaló beírást: fuvaros, gondnok, hajdú, tanító, tanácsnok, kereskedő Belgrádból, vagy az állapotra való utalást: özvegy, beteg, névtelen, stb. Érdekesek a beszolgáltatás körülményeire vonatkozó megjegyzések: Jakabfi Pál az örököseit illető tömegből; valakinek a részére fizet be; valaki helyett, amellyel szalonnára tartozott. Egy alkalommal megörökítették, hogy nyilván a beszedők mellé állított katona, „Jetsin Alajos tizedes, a 3-ik Pesti Nemzetőr Zászlóaljból itt meghalt". A magánosok közül legkevesebbet Pallos József adott be, aki egyetlen 15 krajcáros pénzjeggyel rótta le a törvénynek járó tiszteletét. Az is lehet persze, hogy sajnos tényleg nem volt több pénze. 5 forint alatt összesen 219 polgár adott be pénzt. A legtöbbet beszolgáltató Lerner János volt, aki 7107 forint 15 krajcárjától vált meg kényszerűen. 1000 forinton fölül beadó magánszemély egyébként mindössze 26 fő volt. Az intézmények közül a kisdedóvótól kezdve a templomokon, céheken és egyleteken át sok hivatal pénztára van megemlítve a jegyzékben. Legtöbbet, 19.067 forintot a Szeged-Csongrádi Takaréktár veszített. A helységek közül Vásárhely 23518 ft, Algyő 309 ft 30 xr, Sövényháza 42 ft, Dóc 23 ft 15 xr, Homok 56 ft, Hantháza 29 és Tápé 202 ft 30 xr értékű papírpénzt adott át megsemmisítésre. A táblázatot betűhíven igyekeztünk közölni, azonban sok kérdés merült föl a nevek pontos olvasatakor. A korabeli íráskor nem törekedtek a pontosságra, következetességre, a különböző „kezek" írásmódja tanultságuk, gyakorlatuk szerint is igen különböző színvonalú. Ezért a kérdéses betűket, kiegészítéseket szögletes zárójelben írtuk be a megfelelő helyeken. Október 26-án is volt pénzbeszedés, mert a Kossuth féle bankjegyek és fegyverek mennyiségéről és minőségéről és hogy melyik katonai hatóságnak adják át, táblázatos kimutatást kértek.

55 Október 29-én a cs. és kir. hadi főparancsnokság újabb szigorú rendeletet bocsátott ki, amely szerint „a Kossuth-féle bankjegyeknek minden megtérítési remény nélkül leendő beadása terhes büntetés alatt meghagyatik". A városi hatóság, immár a többedik fölszólításra a következő intézkedéseket tette: a lakosságot falragaszok által fölszólítják a kemény büntetés terhét hangsúlyozva, a pusztázó Kapitányt tevékenységi körében bízzák meg ugyancsak a rendelet közhírré tételével, ugyanígy fölszólítják a helybeli plébánosokat, hogy a szószékről is „az érvénytelen pénzjegyek meghagyott beadását szorgalmasan hirdessék ki".

56 Újságokban később is cikkeztek arról, hogy „A Kossuth-féle pénzjegyek ügye gyakori felszólalásokra ad alkalmat az országban."

51 Az év elején, 1850. január 9-én a kerületi főkapitány, a nagyváradi Katonai Parancsnokságtól kapott utasítás alap55 CSML Tjkv. 1849.okt. 29. 1362. 56 CSML Tjkv. 1849.okt. 29. 1363. 57 MH 1850. január 18. l.p.