A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

PUSZTAI Bertalan: A szegedi görög katolikus egyházközség kialakulása. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben

tartani attól, hogy ezeket idővel a gör keleti egyház — mint adóalanyokat — a maga részére vindicálja, s a katholikus Egyház egy-egy hívőt elveszít, ha résen nem állunk? Vagy nézzük az érem másik oldalát. Más vallásfelekezetű családba beházasodott gör. szert. kath. férfi vagy nő — kérdőre vonatván, miért nem jár a katholikus templomba, szomorú rezignációval azt jelentette ki, hogy nincs itt görög kath. templom, hát megyek inkább az uram, illetve feleségem templomába. Az ilyen családi befolyás alkalmas vezető hiányában a gerinctelen egyéneknél a lelki ellanyhulásra, a hitehagyásra, vagy arra vezethet, hogy a gyermekek vallása kérdésében a katholikus Egyház kerül háttérbe. Emberi gyöngeségből származó, a katholicizmust hátrányosan érintő hibák ezek, melyeknek orvoslása indított bennünket első sorban arra, hogy a gondozatlan nyájat összetereljük, s igyekezzünk a tévelygésre hajlamossággal biroknak lelkét a katholicizmusban megedzeni. Másrészt nem kerülte el figyelmünket, hogy a Hódmezővásárhelyen, Szarvason és Szentesen lakó gör. keleti vallásúak már jóval a háború kitörése előtt kérték a gör, keleti magyar püspökség felállítását, vagyis azt, hogy görög szertartásukat, megtartva, édes hazánk nyelvén végezhessék szertartásaikat. Egyházpolitikai szempontból kiváló fontossággal bírna ezen gör. keleti vallásuaknak a katholicizmus számára elegendő megmentése, a véleményünk szerint katholizálásuk nagyobb nehézséggel nem járna akkor, midőn az Apostoli Szentszék „Graeci fidèles" cimű bullája alapján az 1912. évben a hajdudorogi gör. kath. magyar püspökség mint kifejezetten magyar nemzeti intézmény felállíttatott, s annak első főpásztorává Miklóssy István püspök Úr 0 Méltósága neveztetett ki, s a Mindenható dicsőségére tért nyert az 0 felszentelt templomában édesen zengő magyar nyelvünk. Szerénységgel említjük itt meg, hogy ez irányban a tárgyalások a hódmezővásárhelyi gör. keleti vallásuakkal már folyamatba tétettek. Ugyanily irányú munkásságot szándékozunk kifejteni a szegedi görög keletiek között is. Sajnos a Mindenható bölcs rendelkezése ugy határozott, hogy reméljük csak ideiglenesen, — Szeged városa határváros legyen, közvetlen közelében Szőreg, Deszk, Oszentiván és Ujszentiván gör. kel. szerb vallású községeivel. Ebből a magyar végvárból kell Mindulnia annak a felszívó erőnek, mely a szerb nemzetiségű polgárainkat magyarrá teszi érzelmeiben; s erre egyik legalkalmasabb eszköznek véljük azt, ha mi magyar gör. katholikusok a lelkükhöz férkőzünk az övékével külsőségekben egyező ősi gör. szertartás utján. Megcáfolhatatlanul állapította meg megyéspüspök Urunk egyházmegyéje 10 éves jubileuma alkalmával kiadott pásztorlevelében, hogy: „magyar püspök vezetése alatt a görög ritus vonzóereje az elmúlt századok folyamán e nagy tömegeket nyelvben magyarrá, vallásban katholikusokká alakította volna át." Ezek azok a szempontok, melyek szükségessé tették a szegedi gör. szert. kath. hivek tömörülését, s ugyanezek teszik kötelességévé minden hithű katholikus magyarnak, a magyar görög katholikusság, a szegedieknek pedig különösképp a köztük lakó bár csekély számú, de lelkes hívekből álló gör. szert. kath. leányegyház támogatását és fent vázolt hivatásának teljesíthetéséhez hathatós segítését. — Nem mi mondjuk, de a m.kir. Kormány is elismerte a magyar gör. katholikusság és a hajdudorogi egyházmegye „nemzetet fenntartó és védelmező nagy hivatását" mi-