A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

dókat, egyben elismeri, hogy azok, legalábbis eddig, nem hoztak teljes eredményt. Igazi megoldást véleménye szerint a rendszeres öntözés jelent. Varga Imre költeménye az emberi kötődés, identitás determináltságát verselte meg. Győrffy István igen világosan rendszerezett, elmélyült tudományos forráskutatáson és személyes kísérleteken alapuló tanulmányában a Virágzás, virágzási élettartam témában gazdagította a folyóirat természettudományi profilját. Rendkívül sok növényfajta esetében követi nyomon a virágzás folyamatát. Végül is azt hangsúlyozza szerző, és ez a tanulmány végső kicsengése is, hogy szükséges lenne a népi növénynevek gyűjtése és rendszerezése, amelyet „a nép iránti kötelességként" határoz meg. Marton Anna természeti kép által fejezi ki versében két ember érzelmi kapcsolatát. Vásárhely számára is érdekes és részben már ekkor is aktuális témát dolgozott fel Szádeczky Kardos László, a Tanyai közigazgatás kérdése című tanulmányában. (A szakembert már ekkor foglalkoztatta a kérdés, de jelentős átszervezésre e tekintetben csak 1950-ben került sor.) A szerkesztőség a szerző kecskeméti főispán által a tanyai közigazgatási értekezleten tartott előadás tanulmányi formáját publikálta, amely előtt rövid bevezetőben a téma általános jelentőségére mutatott rá. (Ekkor még közel egymillióan éltek tanyán.) Szerző is megállapítja a tanulmány bevezetőjében, hogy az Alföldön azonos okokból alakult ki a tanyavilág: a török kivonulása után a növekvő népesség egyre távolabbi és egy nap alatt utazással együtt már meg nem művelhető földeken szállásokat épített ki. Megjegyzi azonban szerző azt is, hogy Kecskeméten ettől az általános jelenségtől van eltérő sajátosság is: a belterületet szőlőskertek övezete veszi körül, és ezen túl következnek csak a tanyák. Az emberi élethez való jogként értelmezi szerző azt, hogy a lakosság egészségügyi (orvos, gyógyszertár) és az ügyintézési ellátásról lehető közel kell gondoskodni még áldozatvállalás árán is. Ezt követően I.-XXTV. alatt felsorolta a tanyai közigazgatási kirendeltségek hatáskörébe sorolandó ügyeket. Ezeket az ellátási és hatásköri ügyeket az egyes területek lakosságának, beépítési sűrűségének függvényében kell biztosítani. Az Uj termés rovatban Szabó Magda (Bárány) Illyés Gyula (Szembenézve), Faragó József (Betlehemezők és kántálok Pusztakamaráson) Péczely Attila (Dunántúli daloskönyv) Kós Károly (Falusi építészet) Kristó Nagy István (Demokrácia), Danyi Károly (Nagy férfiak életük alkonyán) című könyveiről jelent meg ismertetés, kritika. Rövid, lényeglátó ismertetés olvasható Faragó Mihály tollából a kor mezőgazdasági szaksajtójáról. Végül a szám zárásaként az 1946.1.-1947.111. számok tartalomjegyzékét találjuk a könnyebb eligazodás érdekében. Az 1947. decemberi szám (II. évf. 4.) Martonyi Jánosnak, a szegedi egyetem azidei jog- és államtudomány kari dékánjának a vásárhelyi szabadegyetemi előadások bevezetőjeként elhangzott előadás szövegét olvashatjuk. Ebben a professzor Vásárhely szellemi örökségét, értékeit taglalja először. Majd külön kiemeli a századelőn itt kibontakozott Nagy György-féle köztársasági mozgalom jelentőségét. Véleménye szerint szabadság nélkül nem képes fejlődni a tudomány. Bízik a szerző abban, hogy az előadássorozat komoly érdeklődés mellett bonyolódik majd