A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

Kristó Nagy példaképül állítja Illyés Puszták Népe című művét. Galyasi Miklós viszont bevezetőjében rendkívül lesújtó képet fest a város helyzetéről, kultúrájáról. Ezt követően azonban felhívja a mégis létező értékekre a figyelmet, és cselekvésre buzdít mindenkit. Csomorkányi Pál erőteljes és drámai formában idézi meg a tanya elmaradott, és a költő szerint a jövőt illetően is reménytelen világát Tanyán című költeményében. Takács Ferenc, A mezőgazdaság jövője a Tiszamentén című írása követi a bevezetőket. Az elmaradottság megállapítása után az okot abban látja, hogy az ország vezetői nem figyeltek kellően a népre, valamint hogy nem vették figyelembe a Szociáldemokrata Párt agrárprogramjában foglaltakat. Summásan megállapítja, hogy „több mint fél évszázad óta a város jóformán semmit sem fejlődött". A lehetőségeket figyelembe véve úgy ítéli, hogy a munkára kész embersereg rendelkezésre áll, és a jó minőségű földeken át kell térni a belterjes gazdálkodásra. E vonatkozásban a gyümölcs és a konyhakertészetet, valamint az öntözést és a feldolgozó ipart látja eredményes kivezető útnak. Mindezekhez természetesen megalapozott tervek szükségesek a szerző szerint. Dékány József gyakorlati gazda, akkor kisgazdapárti polgármester-helyettes, szintén a mezőgazdasággal foglalkozott Mintagyümölcsös című írásában. A földosztáskor sok kisbirtok jött létre, amely, mint szerző megállapítja: „meghalni sok, élni kevés". Az amerikai és a szovjet gabonadömping miatt szerinte a gyümölcstermelésre kellene áttérni a magyar mezőgazdaságnak, de ezen belül is nagyon fontosnak ítéli a jó minőséget. Felhívja a figyelmet a dán példa nyomán az értékesítő szövetkezetek fontosságára. Galyasi Miklós Egyszerű történet című verse megrázóan idézi fel a szegény ember tragédiáját, hősi halálát. Mátyás Sándor Francis Jammes: A tenger című esszéjének fordításával szerepel a folyóirat induló számában. A jeles francia költő együtt él a természettel, dicséri annak gazdagságát, amely legszemléletesebben a tenger állat- és növényvilágában van jelen. A lírai hangvétel és a természettudományos pontosság egyaránt sajátja az esszének. Publikálta a szerkesztőség ezután azokat a buzdító sorokat, amelyeket Móricz Zsigmond 1941-ben intézett a vásárhelyi Népfőiskola hallgatóihoz. Folytatólag Tárkány Szűcs Ernő Magyar jog és magyar társadalom című értekezése olvasható. Szerző ebben rámutat a szokásjog fontosságára és a téma feldolgozásának eddigi elhanyagoltságára. Szabó József A nemzeti állam válsága című írásában W. Friedman: The Crisis of the National State (London, 1943) címen megjelent könyvében foglaltakat ismerteti. Friedman megállapítja könyvében, hogy a XX. században a XIX. század nagy vívmánya, a nemzeti államok válságba kerültek. Helyette szerinte a föderalizmus és a nagytér megoldás látszik lehetségesnek. A recenzens összegezésében arra mutatott rá, hogy mint minden ideológiáé, politikai intézményé, társadalmi rendé, a nemzeti állam helye, szerepe is viszonylagos és időleges. Ezt követően betette a szerkesztő „petittel" Ady Endrének A Jövendő c. helyi folyóiratba írt (1910. március 10.) sorait, amelyben szenvedélyes szavakkal védi meg Hódmezővásárhelyt a „paraszt-párizs" megjelölés „budapesti skriblerek" által használt gúnyos hangsúlyától.