A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
PUSZTAI Bertalan: A szegedi görög katolikus egyházközség kialakulása. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben
dern egyházi életben. „Ehhez a munkához [egyházközség szervezés] a modern idők modern felkészültsége szükséges. Ma már egyetlen kérdést, egyetlen szervezési problémát nem lehet megoldani sajtó nélkül." 27 [kiemelés az eredetiben] A nagyvárosba véletlenszerűen került görög katolikus hívek megszervezése kapcsán írott cikk — hasonlóan a kor többi görög katolikus önreprezentációjához — több síkon kommunikál, több közösség számára »üzen«. „Lapunk egyik legfontosabb célja még a görögkatolikus öntudat felébresztése. Gnoti szeautón — ismerd meg magadat — a hét görög bölcs egyikének ... tulajdonított fölirat a delfii templomon. Meg kell ismernünk azon szerepet, melyet a görögkatolikus magyarság a nemzet életében betöltött és amikor látjuk, hogy évszázadokon keresztül mi csak katolikusok és csak magyarok voltunk, amikor látjuk azt, hogy mi mindenkor az alá a zászló alá sorakoztunk, melyet a magyar szabadságért bontottak ki; amikor látjuk azt, hogy II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb katonái mi voltunk és mi adtuk számára az első csapatokat, amely magvát képezte egy nagyszabású nemzeti szabadságharcnak. Ha tudjuk azt, hogy a márciusi ifjak egyik vezetője a kis Kossuth-Vasvári Pál görögkatolikus pap fiú volt, ha tudjuk azt, hogy az 1914 évben kitört világháború megyésfőpásztorunk ellen intézett bombamerénylettel kezdődött, akkor tudtára jövünk annak, hogy a görögkatolikus magyarság mindenkor fontos szerepet játszott hazánk történetében, mártírokat adtunk a hazának — büszkén vallhatjuk magunkat mindenkor görögkatolikusnak." 28 A szöveg rendkívüli tömörséggel igyekszik a Szegeden élő görög katolikusokhoz szólni, felébreszteni bennük a vágyat a közösséghez való csatlakozásra („ismerd meg önmagad"). Egyúttal megkísérli a nagyváros másvallású polgárai számára összefoglalni, a magyar történelem bizonyos, mindenki által ismert eseményeihez kötni a magyar görög katolikusok történetét. Eszerint a város nyilvánossága elé lépő közösség tagjai: „katolikusok és magyarok", „II. Rákóczi Ferenc hű katonáinak" leszármazottai 29 , „Vasvári Pál görögkatolikus papfiú" 30 közössége. A századfordulós magyar görög katolikus történeti tudat talán legfontosabb eleme is említésre kerül: „a világháború megyésfőpásztorunk ellen intézett bombamerénylettel kezdődött". A görög katolikus magyarság önálló egyházmegyéért folytatott küzdelme 1912-ben járt sikerrel, X. Pius pápa a Christifideles Graeci bullájával ekkor alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. A magyar többségű egyházmegye létrejöttét nem mindenütt nézték jó szemmel: 1914. február 23-án csomagnak álcázott bomba oltotta ki Jaczkovics Mihály püspöki helynök, Slepkovszky János titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész életét. A fentieken kívül ugyan részlegesen, de megjelenik a magyar görög katolikus öntudat még egy összetevője: a kontinuitás elv. „Valamikor 27 MOLDOVÁN Lajos: Beköszöntő a szegedi görögkatolikus hittestvérekhez. Szegedi Görögkatolikus Élet, 1936.XI, l/l., 1. o. 28 Uo. 2.0. 29 Ezzel a gens fidelissima-ra, a leghűségesebb népre utalnak. így nevezték a Rákóczi mellett kiálló görög katolikus ruszinokat. Ehhez BONKÁLÓ Sándor: A rutének. Basel-Bp., én., 28-31. 30 UDVARI István: 1848-49 hősének ruszin kapcsolatai. Adatok Vasvári Pál családjáról, életrajzáról. In: Uő: Ruszinok a XVIII. században. Nyíregyháza, 1994. 221-229. 31 James NlESSEN: Hungarians and Romanians in Habsburg and Vatican Diplomacy: the Creation of the Diocese of Hajdúdorog in 1912. The Catholic Historical Review 1994, LXXX/2. 238-257.; PlRIGYI István: A magyarországi görög katolikusok története I-II. Nyíregyháza, 1990., 11/116-117.
