A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

áthúzódtak a 20. századra is, és egyes feljegyzések szerint 1924-ben, sőt az 1940-es években is még javában folytak. Ekkor készült el a Szárazérből Tótkomlós déli szegélyénél kiágazó királyhegyesi csatorna.

6 A Szárazérbe az aradi zsilipnél 1-3 m

3

/sec vizet engednek, melyből a battonyai osztómű az 1889-ben megépült mezőhegyesi Élővíz csatornába 1 m

3

/sec vizet ad át.

7 (Kérdés, hogy a cukorgyár és a kendergyár napjainkban történt felszámolása után milyen mennyiségű vízre van szüksége a megmaradt mezőhegyesi mezőgazdasági nagyüzemnek?) Legfőképpen az ár- és belvizekre figyelemmel kötötték össze a Szárazér medrét a Sámson-apátfalvi főcsatornával (48 km) a Marossal, mentesítve ezzel az általa összegyűjtött vizektől a Tisza árterületét. A Szárazérbe jobbról több vízfolyás torkoll be: — Cigányka ér (amelybe torkolata előtt 2 km-rel beleömlik a Battonyai csatorna 26 km) 24 km — Cikó-halmi csatorna, 10 km — Kutas-éri csatorna, 30 km — Tótkolmós-éri főcsatorna, 32 km — Cakó-éri csatorna, 10 km — Aranyad-éri főcsatorna 38 km Balról nincsenek mellékvizei a kanyargós Szárazérnek. Az összes vízgyűjtő terület 1.225 km

2

, melyből Csongrád megye területére esik 215,6 km

2 (17,6 %) Békés megye területére 1.009,3 km

2 (82,4 %).

8 A Szárazér Aradtól Tótkomlósig észak-nyugat, onnan Békéssámsonig nyugati irányba haladt, majd ott dél-nyugatra fordulva Földeák és Lele között veszett el a Batidai-sík vadvizei között. A szabályozás során ezen irányait megtartották. Földeák után a Szárazér csatorna egyenesen folyik dél-keletnek, majd egyesülve a Gencsháti csatornával, a Nagyfai holtág alatt ömlik a Tiszába. A Békéssámsontól induló Sámson-apátfalvi főcsatorna nyomvonalának kialakításakor figyelemmel voltak a természetes vízfolyásokra. A középkori Kopáncsi-ér, Királyhegyesi-ér és Cservölgy-ér vízrendszerének elemei így őrződtek meg a 21. századra. Kísérjük végig e hajdani vízfolyások mentét, és ismerkedjünk meg a partján letelepült magyarság életével, ill. régészeti, történeti emlékeivel. Utunkat Komlósnál (a 18. századtól Tótkomlós) kezdjük el. II. A TÁJ TÖRTÉNETI, TERMÉSZETI ÉS VÍZÜGYI EMLÉKEI I. (Tót)Komlós Az Árpád-kori település templomának romjai a Szárazér partján még a 18. század végén is láthatóak voltak. A templom körüli temetőben végzett ásatásai 6 TÓTKOMLÓS 181. 7 TÓTKOMLÓS 25. 8 Ua.