A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról
kénytelen gépesíteni. Bérmunkást legfeljebb szezonmunkára alkalmazna. Én inkább abban látom a megoldást, hogy a termelőknek egy részét alacsony szinten kell vegetáltatni. Szerződést kötnek az illetővel, akinek van egy területe s előírják, hogy ott nem szabad műtrágyázni, meg hogy mit és mennyit tarthat rajta. Amennyiben ezeket a szabályokat betartja, akkor ezért évente adnak neki x forintot. Még nem dőlt el, hogy a mezőgazdaságból óhatatlanul, versenyképtelensége miatt kieső gazdálkodó réteggel mit lehet majd kezdeni Makón. Az EU-ban az történik, hogy azért kap a veszteségesen termelő paraszt támogatást, hogy elvegetáljon. 4.4. — A piac is megváltozott az áruházláncok elterjedésével. A láncok közvetítik és terelgetik is a fogyasztó igényeit. Akadnak helyi hagymások, akik beszállítanak az áruházláncoknak, de ezt kicsiben nem lehet csinálni. Egy lánc a kicsivel nem tud mit csinálni. Ott január 1-től december 31-ig folyamatosan, egyenletes minőségben és a meghatározott mennyiségben kell beszállítani. Ehhez megint csak tőke és szervezettség kell. 4.5. — A makói hagyma név le van védve földrajzi árujelzőként. Az itteni hagymatermeléssel az a gond, hogy nem elég hatékony. Hiába jobb minőségű a makói hagyma a jászságinál, ha Szolnok környékén egy hektáron kétszer akkora mennyiséget tudnak termelni, mint mi itt. 5.I. 10 — Sokszor felmerül, hogy a város nem tudja megtartani az egyetemet végzett embereket. Szerintem ez egy teljesen normális dolog. Annyi makói származású egyetemista végez évente, amit egy ilyen kis város képtelen felvenni. Akár mennyire fejlődne itt az ipar, a mezőgazdaság, akkor se tudná felszippantani azt a sok embert. Másrészt van egy csomó olyan szakma, amit Makón nem lehet gyakorolni. Mondom a fiam szakmáját, ő pilóta, hát hogy tud egy pilóta Makón elhelyezkedni? Nem tud. Sok olyan szakma is létezik, amire Makón nincs kereslet, ez természetes. 5.2. — Nagy baj, hogy megszűntek a szövetkezetek, mert a TSZ-ek korábban olyan integrátori szerepet vállaltak, ami kedvező volt a kisparasztok számára. Szerződéseket kötött, sertést, marhát adott ki bérbe hizlalni. Biztosította, hogy a mezőgazdaságban megtermelt árut értékesíti, gondoskodik róla. Ez mostanra mind megszűnt. Elosztották a földeket és kettő-négy-hat meg tíz hektáros földterület a leggyakoribb a makói térségben. Ebből ma nem lehet megélni. Jártam Ausztriában, ahol egy gazda arról beszélt, hogy családjuk 80 hektáron gazdálkodik és ebből a 80 hektárból Ausztriában nem tud megélni. Makón 4 hektárból is kénytelen megélni, tengődni egy család. 6.I. 11 — A rendszerváltás korát éltük a kilencvenes évek elején, mindenki úgy gondolta Makón is, a megszűnőben lévő munkahelyét úgy tudja pótolni, hogy valamilyen 10 Az interjúalany helyi politikus.