A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)
kult szervezet, Münchenben pedig Kővári Lajos hozta létre a 28. sz. Gábor Aron cserkészcsapatot 88 , akitől a parancsnokságot 1948-ban Szöllősi Dániel vette át. Az „ezermester" csapat helyzetét jól jellemzi az új parancsnok évi jelentéséből vett idézet: „A csapat alakulása óta állandó munkára csak 5 főre lehet számítani [...] A müncheni magyar körökhöz való közeledésünk minden alkalommal azok tartózkodó magatartása miatt lehetetlen volt. Mindenki politikát vélt mozgalmunk mögött. ^ 89 Irlbachban 1947 októberében dr. Soós László mostoha körülmények között szervezte meg 12 fővel a 29. sz. TV. Béla cserkészcsapatot, melynek létszáma az év végére 44-re emelkedett. 90 „A csapat megalakulása után első célként tankönyvet és módot adtam a tanulásra. Ez után indult meg a cserkésszé nevelése a falu magyar ifjúságának."- írta 1948-as beszámolójában. Szintén októberben hozta létre Bernhardt Béla Traunsteinben a 30. sz. Körösi Csorna Sándor cserkészcsapatot, amelybe a környékből minden fiatal jelentkezett, kivéve azokat, akik hazaszállításukra vártak. A gyerekek 12 községből jártak be Traunsteinbe, közöttük volt olyan, aki több mint 40 kilométerre lakott a várostól. 92 Kirchheim-Teck-ben Sveda Ákos indította meg a rövid életű 31. sz. Dugovics Titusz cserkészcsapat munkáját. 93 A csapatok száma az év végére 3l-re emelkedett. A főcserkész 1948 elején egyik körlevelében nem csekély büszkeséggel sorolta a számadatokat. 94 Az elégedettségre minden oka megvolt, hiszen néhány hónap alatt egy olyan szervezet jött létre, amely nemcsak Európa magyar menekült-központjait hálózta be, de túl is lépett a kontinens határain. A csapatok közül 10 működött Ausztriában, 13 Bajorországban, 3 az angol, 2 az amerikai zónában, 1 Rómában, 1 Párizsban, 1 Sáo Paulo-ban. A csapatok jelentései alapján az átlaglétszám 50 fő körül volt, így a munkaközösség kötelékében működő vezetők és cserkészek létszámát 1400 főre tették. 95 E létszám már akkor a tábori körülmények között formálódó 45-ös emigráció egyik legjelentősebb, legnagyobb befolyású mozgalmává tette a cserkészetet. A MOISSONI JAMBOREE-N VALÓ RÉSZVÉTEL MEGHIÚSULÁSA A folyamatosan bővülő csapatlétszám 1947 közepére felerősítette a központi adminisztráció létrehozásának szükségességét, hiszen mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a főcserkészi körlevelek, noha hatásuk és irányító szerepük meghatározó volt, nem pótolták az operatív vezetést. Átfogó lépések megtételére azonban akkor még nem került sor. Az első időben ugyanis az volt az alapelv, hogy felesleges a felsőbb irányítás 96 , hiszen a célok világosak, s a munkát pedig a meglévő szerve88 III.1.4. 7. körlevél; III. 1.20. A csapatok névsora 1948. jan. 27. 89 III.4.2. A 28. sz. Gábor Áron cscs. jelentése 1948 90 IH.4.1. A 29. sz. IV. Béla cscs. jelentése 1947 91 in.4.2. A 29. sz. IV. Béla cscs. jelentése 1948 92 III.4.1. A 30. sz. Körösi Csoma Sándor cscs. jelentése 1947., III. 1.4. 8. körlevél 93 III.1.20. A csapatok névsora 1948. jan. 27. 94 III. 1.4. 9. körlevél 95 Uo. 96 Miként a főcserkész kiemelte: „Felsőbb irányítás és vezetés felesleges. A nagy célkitűzés világos, és ennek a keretében kell élni a cserkészéletünket. " III. 1.4. 2. körlevél
