A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORGÓ Géza: Apponyi Albert a makói főtéren

„VENDÉGSÉGBEN BOTTYÁN VEZÉRNÉL" Apponyi Albert másodjára 1913-ban látogatott el Makóra. Ekkorra az ellenzék társadalmi bázisa erősen megcsappant. A korábban szétszakadt függetlenségi pártok újraegyesítésével úgy hitték, visszaszerezhető. Ebben a vezető szerepet Károlyi Mihály játszotta. Justh Gyula nélkül azonban Magyarországon ekkor még nem lehetett ellenzéki politikát űzni. Sőt az egyesülést az általa kidolgozott program alapján kívánták végrehajtani. Apponyi Albert ugyan nem értett mindenben egyet a tervezettel, amely az eredeti liberális függetlenségi programon alapult, de mégis hozzájárult. Létrejött az Egyesült Függetlenségi Párt. A békesség azonban rövid volt. Apponyi Albert ugyanis nem ragaszkodott túlságosan a párt programjához. Párt vezetői fölkeresték tornyai birtokán Justh Gyulát — aki ekkor már komolyan betegeskedett — „hogy legalább az új koalíció összetartozását és békességét igyekezzenek menteni" — írta a Makói Hírlap 1913. október 4-én. Míg Apponyi Albert nézete pályafutása során többször változott, addig Makó országgyűlési képviselője rendszerint így kezdte választói előtt beszédeit: „Igen tisztelt polgártársak! Ugyanazokkal az elvekkel és törekvésekkel lépek Makó közönsége elé, mint akkor, mikor először választottak meg. Mindenkor, egész politikai pályámon az elveknek alárendeltem a hatalmat és arra sohase voltam kapható, hogy a hatalomért az elveket cserbenhagyjam. Az elvek szolgálatában pedig megragadok minden eszközt, mely célra vihet."

20 Elvhű politizálását választói értékelték is. 1884-től 1917-ig egy ciklus kivételével, haláláig, a város országgyűlési képviselője volt. Igaz, Makó az ellenzéki képviselőből nem mindig látott hasznot. Becsületességét viszont ellenfelei is elismerték: „Justh Gyula [...] a függetlenségi párt régi tagja, szenvedélyes, egyenes, nyílt és becsületes, bár szűk látókörű és sekély tudású politikus." — írta a kortárs, Gratz Gusztáv.

21 A tornyai birtokon tett látogatásról Justh leghíresebb tisztelője Ady Endre is megemlékezett. Vendégségben Bottyán vezérnél című, 1913. október 5-én a Világ hasábjain megjelent versében így fogalmazott: (Bottyán vezérünkhöz Megy sok cifra vendég, Tyukodi pajtásom, Rohant elül mindig Halálba és tűzbe Ha ellen nem tudta: Nem lehet, hogy most udvarlás A láncára fűzze. Jó vóna most urunknak Ha oldalán lennénk.) Öreg, hős apánkat Nyelved most gyalázza: Nem téríti félre Soha a mi Bottyánunkat Grófok udvarlása. Bottyán jó urunkat Kísérheti grófság, Marad ő népének Régi hű vezére, sorsa, Vitézség és jóság 22 20 Justh Gyula beszédei. Összeáll. SZALAY MIHÁLY. Bp. 1913. 95. p.