A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BERNÁTSKY Ferenc: Az 1920-as nemzetgyűlési választások Hódmezővásárhelyen

esküszik a nép." Valószínűleg azért akarták Lázárt az I. választókerületben in­dítani, mert itt a külterületi választók száma majdnem megegyezett a belterületi választók számával. így Lázár, mint a polgárőrség volt parancsnoka, ki tudta volna használni ismertségét és tekintélyét. Április 16-án „pénteken délután a vásárhelyi polgári társadalom vezető egyé­nei 47 Szathmáry Tihamér főispán vezetése mellett a közgyűlési teremben értekez­letet tartottak." 48 Ezen tanácskozáson a közelgő nemzetgyűlési választáson a pol­gárság összefogásának szükségességéről, az esetleges jelöltek személyéről volt szó. A jelöltek között szóba sem került Lázár Dezső esetleges jelöltsége, helyette az I. választókerületben Emich Gusztáv 49 kereskedelmi miniszter, a II. választó­kerületben Lázár Lajos a Gazdasági Egyesület elnöke mellett érveltek a tanács­kozás résztvevői. Lázár Lajos a jelölést nem fogadta el. A tanácskozáson Juhász Mihály ny. polgármester vezetésével egy tizenöt tagból álló bizottságot állítottak fel, mely a 600 tagú jelölőbizottság munkáját volt hivatva előkészíteni. E bizott­ságba 100-100 fővel képviseltették magukat a Gazdasági Egyesület, a Kisbirtokos Szövetség tagjai, az iparosok, a kereskedők, az értelmiség és a nők képviselői. Miután Lázár Lajos nem fogadta el a jelöltséget a II. választókerületben, kény­telenek voltak másik jelöltet keresni. Ez nem lehetett túl nehéz, hiszen ahogy a Magyar Nemzetőrben megjelent „pár héttel ezelőtt megírtuk, hogy dr. Szádeczky Lajos lesz az egyik jelölt, ez a jelölés még ma is fönnáll, azzal a különbséggel, hogy nem a belső, hanem a külső kerület jelöltje lesz. A belső kerülethez sikerült Emich Gusztáv kereskedelmi minisztert a választóknak megnyerni, aki a jelölést elfo­gadta, kisgazdapárti programmal." 50 A Vásárhelyi Reggeli Újság május elsején megjelent számában a Szózat című újságra hivatkozva írja, hogy a kisgazdapárt április 28-án megtartott ülésén Vá­46 Vásárhelyi Reggeli Újság 1920. április 9. l.p. 47 CSML HL Hmvh. Pm.-i Hiv. ir. 1186/1920. elnöki irat A tanácskozáson részt vett a Gazdasági Egyesület 18, a Kisbirtokosok Szövetsége 10, az Iparegylet 12, a Kereskedők Egyesülete 8 képvi­selővel, Bernátsky Ferenc apátplébános, Pap Imre református lelkész, Barabás István unitárius lelkész, dr. Szappanos Mihály tiszti főorvos, dr. Csáky Lajos főügyész, Bodnár Bertalan, dr. Ernyei István főgimnáziumi tanárok, Juhász Mihály nyugdíjas polgármester, dr. Zehery Lajos ki­rályi táblabíró, Borbás Sándor vezérigazgató, dr. Genersich Antal kórházigazgató főorvos, Bauer Gyula malomtulajdonos. 48 Magyar Nemzetőr 1920. április 18. l.p. 49 Emich Gusztáv (Pest, 1866. november 3. - Budapest, 1927. július 10.) Külkereskedelmi szak­ember, miniszter, diplomata. Hazai, németországi és párizsi jogi és kereskedelempolitikai tanul­mányok után 1888-ban a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztériumban volt tiszt­viselő. 1905-től több ízben képviselte a kormányt külföldi kongresszusokon. Eveken át a budapesti áru és értéktőzsde kormánybiztosa. A Haditermény Rt. igazgatóságának elnöke állam­titkári címmel és jelleggel felruházva 1917. október 11. -1919. november 24. között. Kereskede­lemügyi minisztériumi államtitkár 1919. november 24-tól 1920. március 28-ig. 1920. március 28-tól július 19-ig a Simonyi-Semadam-kormányban kereskedelemügyi miniszter. 1920. június 13-14-én megtartott választáson Hódmezővásárhely I. választókerületében nemzetgyűlési képvi­selőnek választották, mandátumáról azonban lemondott mert 1920. augusztus 28-án kinevezték berlini követnek, mely posztot 1925. szeptember 27-ig töltötte be. Művei: Gazdasági és társadalmi megújhodás (Bp., 1910); A tisztességtelen versenyről (Bp., 1915). Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet. 1967. 422., BŐLÖNY 1992. 284. 50 Magyar Nemzetőr 1920. április 27. l.p.

Next

/
Thumbnails
Contents