A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MARJANUCZ László: Adalékok Habsburg berendezkedés és telepítés a bánsági történetéhez

és egy örményt kivéve csak német, cseh, morva neveket találunk, amilyen a meg­szálló katonaság volt, s amelyek a birodalom egész területén toborzott katonai és civil személyekre utalnak. A neveket 1717-től 1739-ig tartalmazó listán származá­si helyként föltüntették a német birodalmi települések mellett Mailand, Velence és Nápoly városát is. 28 A magisztrátus hivatalos neve 1718. szeptember 23-ig Landes Einrichtungscomission (Tartományi Berendezkedési Bizottság), attól Landes Administration des Temeswarer Banats (Bánsági Tartományi Hivatal), mely állandó szervvé vált és katonai valamint kamarai tisztviselőkből állt. A főhatóságot az Udvari Kamara és az Udvari Haditanács gyakorolta. E főha­tóság alatt végezte a tartomány összes hadi és polgári ügyét a Tartományi Hiva­tal. Mercy hivatalba lépése után már 1717-ben elrendelte a Bánság összeírását. A Temesvári Vilajetben 1579-ben 734 helység volt 15 536 házzal, 1717-ben a Mercy-féle táblázatok 648 falut tüntettek föl 21 82 házzal. Ettől kicsit eltért az ugyancsak Mercy-féle 1723-as térkép összesítése, amely 532 falut jelölt meg, közü­lük 331-et lakatlanként. Grisselini adatai lényegében Mercy összeírásának ered­ményeivel azonosak. 29 Egy másik értelmezés szerint az 1723-25-ös első részletes bánáti térképen 892 település mutatható ki, melyből 559-et laktak, 333 elhagya­tott volt. A településszám ingadozását az újabb kutatások azzal magyarázzák, hogy törökök a karlócai béke után csökkentették a parasztok terheit, és azok az ál­taluk művelt föld tulajdonosai lettek. Ezen intézkedés első évében csak 8000-en telepedtek le a Bánátban. 1716 után újra változott a helyzet az osztrákok rendele­tei folytán: a paraszt már nem tulajdonosa a földnek, hanem jobbágy és Habsburg alattvaló, egyben az állami kedvezmények birtokosa. Mercy kormányzósága alatt (1716-1738) 54 helységbe hoztak német telepese­ket. Egyik központjuk Freidorf lett az 1723-as tömeges beköltözést követően. Freidorf Temesvár elővárosa, ahová Wallis hozatta a kolonistákat nagy ügybuzgó­sággal. Az állandó mozgásban lévő szerb határőrök mellett számos új román telep is létesült, kiket főleg a Maros völgyéből és Krasso-Szörény déli részéből telepítet­tek be. De jöttek olaszok Csákovára, spanyolok Pancsovára Mercydorfba, majd 1737-ben paulikánus bolgárok Vingára és Obesenyőre. 1716-1740 között a német mellett olasz etnikum lakott: Csákován, Dettán, Gyarmatán, Karasjeszenőn, spa­nyolok német etnikummal: Mercyfalván, Nagybecskereken, Pancsován, s mindhá­rom etnikum Temesvárott. 31 Mercy virágzó, vagyonos és népes várossá akarta tenni Temesvárt. Ezért ho­nosította meg a városban a polgárosodás és iparhaladás eszközeit. Sok új üzem és gyár dicséri tevékenységét. Legjelentősebb alkotása a selyemipar megteremtése. Ez igényelte a munkások magasabb értelmi képességét és csiszoltabb ízlését. Már 1729-33-ban számos olasz család jelentkezett a kamarai adminisztrációnál, mely a Temesvárott keletkezett új gyártelepen, továbbá Freierdorfban, Csákován, Jaszenován és Mercyfalván telepítette le őket. Nagyobb beáramlásuk Mercy kor­28 Johann N. PREYER: Monographie der Königlichen Freistadt Temesvár. Timisoara, 1995. 66-72.p. 29 Franz GRISSELINI: Versuch einer politischen und natürlichen Geschichte des Temeswarwer Banats in Briefen. Wien 1780. Erster Theil 145-165.p. 30 Lajos KAKUCS: Contribuai la istoria agriculturii din Banat. Timisoara 1998. 22.p. 31 Aurel TINTA, 1972. 155-160. p.

Next

/
Thumbnails
Contents