A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

hatáskörébe tartozik, s nem pedig a képviselő-testületébe. Miért is kérte az indít vány napirendről való levételét. A testület többsége a polgármester mellett foglalt állást.

9 Az indítványból mindenesetre képet alkothatunk, hogy a válságon kívül milyen tényezők is közrejátszottak egyes tisztviselők helyzetének hanyatlásában. Hogy az idejekorán nyugdíjba vonuló tisztviselők nyugdíjuk melletti munkavállalása a munkanélküli hivatalnokok számának növekedéséhez hozzájárult. Noha Kőteleki indítványát a közgyűlés elvetette, de ez már előre vetítette a tisztviselőkre váró szorítások árnyékát. Helyzetük rosszabbra fordulására vall, hogy a kiszolgált városi végrehajtó kegydíját — amelyek mint az eddigiekben is láthattuk, igen csekélyek voltak — 1931. májusában az önkormányzat a havi 95 pengős fizetésének a 40 %-ában állapította meg.

1 A kegydíjasok alacsony életszínvonaláról az előzőekben már többször tettünk említést, s a jelenlegihez különösebb értékelést aligha fűzhetünk. A végrehajtó kegy díj a havonta 4 mázsa búza árával volt egyenlő, amikor 1931 augusztusára a búza mázsája 8 pengő 80 fillérre zuhant.

11 Amint az látható, alacsony árfekvésű búzát vettünk érték alapul, mert, ha az 1925. évi búza árral számolunk — 1925-ben 1 mázsa búza 35 P. volt — az esetben a fenti kegydíj már csupán egy métermázsa búza árát tette volna ki. 1931-ben az állam a tisztviselők bérét 1-15 %-kal csökkentette, s a bércsökkenés elégedetlenséget szült, az érintettek nem fogadták el azt az érvet, hogy az nagyjából összhangban van az általános árszínvonal csökkenésével. Különösen riadalmat váltott ki a létszámcsökkentés tervének bejelentése, ami a köztisztviselők létbiztonságát tette kérdésessé.

12 Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a mezőgazdasági termékeknél az árcsökkenés lényegesen nagyobb volt, mint 10-15 %, egyes mezőgazdasági termékek ára 40-70 %-ot is zuhant, míg az ipari termékek vonatkozásában ez átlagosan 25 % volt,

13 tehát az áresések magasabbak voltak, mint a tisztviselői bércsökkentések. A létszámcsökkentés viszont reálisabb veszélynek látszott. 1931 nyarától a válság újabb fejezetét nyitotta meg, a magyarországi válság is új szakaszába lépett a pénzügyi- és hitelválság kibontakozásával. A helyzetet jelentősen súlyosbította, hogy Magyarország az adós országok sorába tartozott, s 1931 nyarára 4,3 milliárd pengő tartozás nehezedett rá. Az ország, hogy az államcsődöt elkerülje, a kormány 1931. július 17-én bankzárlatot rendelt el.

14 A pénzügyi válság kibontakozása elősegítette a tisztviselői racionalizálás bevezetését. Szentesen a képviselő-testület a szeptember 28-án tartott ülésén tárgyalta a takarékossági bizottság előterjesztése alapján a városi háztartás egyensúlyának helyreállítását. Ennek keretében a bizottság egyes tisztviselői, alkalmazotti állások csökkentését, továbbá a fizetések és kiküldetési általányok mérséklését, valamint a beruházások, a dologi kiadások mértékének leszállítását javasolta, — mint9 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1931. 133/kgy. sz. 10 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1931. 149/kgy. sz. 11 NAGY Imre: i. m. 93. 12 BORSÁNYI György: i. m. 173. 13 BEREND T. Iván-SZUHAY Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp., 1988. Tankönyvkiadó 227., 229. 14 Uo. 231.1. 233.1.