A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
MIKLÓS Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben
juttatás. A plébániák területi vitája hosszú évekig tartott, s végső megoldást csak a fölsőközponti (balástyai) lelkészség 1894-es megszervezése jelentett. 49 Bezdán Ferenc megválasztása (szabálytalansága) ellen a püspöknél levélben tiltakozott Nyáry György zsombolyai segédlelkész 1848. augusztus 14-én. „10 lk Augusztusról kelt levelében egy Szegedi polgártárs meg igy irt hozzám a többi közt: „De ugy látszik volt egy kis számítás, mert a' választás a' gyűlés végére volt halasztva. Ha a' választás napját előre megtudtam volna, megírtam volna." — Tehát csakugyan három napig függőben tartatott a' választás, hogy a' választás napjára nézve ne tudják hányadán vannak embereim 's pártolóim 's várakozási türelmökben kifáradjanak, kivált illy zavaros 's veszélyes időben, midőn minden pillanat minden tekintetben drága?! Különben ha az egész intézkedés kellőleg történik, bizony, bizony a 200 körüli szavazatok közt máskép történendett a' másodszori választás is; — Annál inkább, ha engem, az Isten 's hivek iránti kötelességem Zsombolyán hon maradni nem parancsolta volna. — Egyébbiránt most lelkiismeretem azt is parancsolja: hogy az egyház szabadsága 's függetlensége mellett önjavamat és becsületemet is fentartani törekedjek." 50 (10. számú dokumentum.) Nyáry György panasza eredménytelen maradt, s Bezdán Ferencet 1848. szeptember 20-án beiktatták kisteleki plébánosi hivatalába. Bezdán Ferenc (nevét Bezdány alakban is olvashatjuk) 1817. június 4-én született Szegeden. Szülei Bezdán Ferenc és Szűcs Rozália voltak. Elemi és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. Temesvárott, majd a bécsi Pazmaneumben végzett teológiai stúdiumokat. Bölcsészdoktori címet szerzett, elsajátította a német és a francia nyelvet. 1841-ben szentelték pappá. Több helyen szolgált segédlelkészként (Apátfalva, Szentanna, Orczyfalva, Bogáros), majd 1848-ban kisteleki plébánossá választották. Hívei között népszerű volt. 1857-ben közreműködött a kisteleki kápláni állás megszervezésében, 1859-ben kifestette a templomot. 51 1863-ban rókusi plébánossá választották, de új hivatalát csak egy évig tudta ellátni. 1864. július 3-án hunyt el Szegeden. 52 1848-ban Kisteleken megürült a plébánia. A népszerűtlen, erőszakos, „osztrák érzelmű" Szűcs Antal lelkészt elűzték a községből, aki áprilisban lemondott állásáról. Helyette a fiatal, közkedvelt Oltványi Pál lett az ideiglenes plébános (augusztusig), aki a konzervatív érzelmű Kreminger Antal préposttal, szegedi alesperessel kényszerült vitázni. Alig két hónapig, szeptember végéig szolgált Kisteleken Rácz József. Az új plébános, a művelt és népszerű Bezdán Ferenc tevékenysége a szabadságharc bukása és a neoabszolutizmus idejére esett. A következőkben néhány 1848-ból származó, a kisteleki plébánia történetéhez kapcsolódó levelet közlünk, az eredeti írásmód és központozás megőrzésével. Adalékul szolgálnak Kistelek és Szeged helytörténetéhez, a 19. század közepi egyházi közigazgatás vizsgálatához, valamint a csanádi egyházmegye alsópapsága életének megismeréséhez. 49 MIKLÓS Péter: A szegedi római katolikus plébániák 1894. évi átszervezése. Szegedi Műhely, 2001. 1-2. sz. 15-22. 50 SZCSPL EVRI Kistelek, 25. 51 ROSTÁS 1991. 573. 52 JÁSZAI 1905. 346-347.
