A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

FÁRI Irén: Polgári villák Szatymazon a 19. század végén

gazda évente megújítandó szerződés szerint. A kis földterület nem volt elégséges ahhoz, hogy két családot is eltartson (gazda és kapáscsalád). Ez a tény viszont azt erősíti, hogy nem föltétlenül a gazdasági haszon miatt vásároltak szőlőt Szatymazon a szegedi polgárok és építettek rajta nyári lakot. Az építési iratok többnyire föltüntetik a terület helyrajzi számait, vagy a házszámot. Mivel mindkét számozás az idők folyamán változott, ezért csak a házszámot közöljük. 1887-ben Szeged külterületén lévő házakat összeírták kapitányságok szerint, de a későbbi változásokat sajnos nem követte a mai azonosítást megkönnyítő újabb összeírás. A szatymazi polgári villák jelentős történeti, építészettörténeti értéket képviselnek. Jelenlegi állapotukban, átépítettségükben is felmérésre érdemesek. Dokumentálásukkal, leírásukkal több, eddig kevéssé ismert adatra, vagy összefüggésre derülhet fény. Jelen dolgozatunk e kérdéskörre szeretné fölhívni a figyelmet. Helytörténeti fontosságán túlmutatva a polgárság életmódjához szolgáltat fontos adatokat. VILLÁK ÉPÍTÉSE SZATYMAZON - ADATTÁR A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSI TERVEINEK ÉS IRATAINAK GYŰJTEMÉNYE ALAPJÁN

14 (CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR) 1883. Zsótér Andor Szatymazi állomás szomszédságában fekvő nagyobb kiterjedésű birtokán, az állomás közvetlen közelében egy kerti gazdasággal egybekötött díszesebb nyári lakot akar építeni. Alaprajz nincs. 1883. Reizner Jánosné (Dugonics tér 11.) Szatymazon 500 út szőlő földjén nyári lak építésére kér engedélyt. Alaprajz nincs. 1884. Juhász Mihály Alpár hegyen üdülőnek használt szőlőben (1170 Döl) lakház építésére (4 és fél öl hosszú, 2 és fél öl széles) kér engedélyt. Alaprajz nincs. 1886. Keméndi Nándor Szatymaz 261. sz. szőlőben présház építését, udvari melléképület kibővítése szeretné (8 m hosszú, 5 1/3 m széles, vályogfal, zsindelytető). Alaprajz nincs. 13 FÁRI 1997. 117. 14 Az adatsor hiányos, a leírásban sokszor csak a főbb méretek vannak feltüntetve, a helyiségek rendeltetésére vonatkozó utalás, azok méretezése valószínűleg az időközben elveszett alaprajzokon történt. Az 5-6 m széles épületek egysoros elrendezésre vallanak, a 9-10 m szélesség két szobasorra utal.