A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

Párbérből bejött 197, adakozásokból 155 és Gusztáv A. Egylet ajándéka 351, Gyámintézetünk ajándéka 10 forint, ez összesen 713 forint.

116 Nagylakon 1869 június 4-én tartott esperesi gyűlés által a szegedi egyház viszonyainak megvizsgálása: az egyháznak ez évben adóssága 890 forint, mert a hívek költségvetés nélkül nem tudták sem a lelkészt fizetni, sem a napi szükségleteket fedezni. így kölcsön volt azon 800 forint, melyet az egyház 6 % kamat mellett vett fel, a kamatokat sem 6 éven keresztül nem fizették, ez is 200 forintra szaporodott fel.

117 Az 1876 évi jövedelmek: A csengetyű, mely ez évben jött használatba, továbbá a persely áldozatok és szabad adományok évenként átlagosan 25 forintot jövedelmeztek. A bérbeadott lelkészlak évi 230 forintot jövedelmez és a város biztosított az egyház részére évi 300 forintot. A híveknek kötelező erővel bíró önkéntes aláírása folytán folyt be évenként 400 forint. Tőkepénz után 68 forint, a bérbe adott iskoláért 80 forint. Az egyháznak a már említett és bérbe adott 5 szobából álló, konyha, kamra, pince és fészerből s ezek felett összes padlásból álló s a tulajdonképpeni lelkészi lakosztályt képező birtokán — valamint a 3 szoba, konyha és két kamrából álló és ideiglenes lelkész- és egyházfi-lakul szolgáló birtokán kívül van még az egyháznak a szegedi, a csolyosi határon 8 és 147/1600 katasztrális hold területű szántóföldje, mely évenként 32 forintot jövedelmez. Még Rókus külvárosban az úgynevezett „Fehérlő" téren a várostól adományozott 1400 négyszögölnyi, de semmi szolgalmányokkal nem terhelt s így bármikor szabad kézből eladható telek, melynek értéke négyszögölenként 4 forintjával számítva, 5600 forint. Az egyház 1850-es évek végén egy része feltöltésében majdnem 2000 forint erejéig fizetett a mai napig nemcsak semmit sem jövedelmezett, hanem sem részletekben házhelyekül, sem egészben vagy bérben addig nem lévén, inkább terhére volt és van az egyháznak. Értékesíteni úgy lehetne, ha körülkerítenénk, erre azonban az egyház nem rendelkezik anyagi erővel, e körüli kerítés körülbelül 1000 forintba kerülne. A temető jövedelme 12 forint 50 krajcár. Ezen birtokokról hiteles térképek vannak. Az egyház gyümölcsöző tőkéit képezi, a szegedi Kézműves Banknál 8 %-os kamatra elhelyezett, 100 forint értékű, Harcz Mihály egyháztagnak kötelezvény mellett 10 %-os kamatra kiadott 600 forint. Tőkénk kellően biztosítva van, sem el nem veszik, sem veszendőfélben nincs. Az 1875 évi jövedelem: múlt évről 2140 forint 72 krajcár. A kiadás 2099 forint 49 krajcár, így maradék 50 forint 23 krajcár. Az egyház jövedelmét a gondnok kezeli, a pénztárkönyv nála van, ő írja elő, be a jövedelmeket és kiadásokat. A lelkész figyelemmel van az egyház anyagi állapotára, hogy a pénztárban 50 forintot meghaladó pénzkészlet létezik, annak mikénti gyümölcsöztetésére a presbitérium előtt a kellő intézkedéseket megteszi.

118 Az egyház terhei 1876 évben, az egyházgyülekezetbeli személyzet díjazása: adminisztrátor évi fizetése 600 forint, orgonistáé 60 forint, orgonanyomóé 15 forint, az egyházi és iskolai szükségletek fedezésére, ingóságok beszerzésére és egyéb előre nem látott kiadásokra 20 forint. Épületek biztosítására 20 forint, 80 116 Ua. Szeged 6223/1867. sz. 117 Ua. Szeged 1869 év. 118 Ua. Szeged 1877 év G. pont.