A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

A BÁBÁK Az egyház kebelén belül bábák is működtek közre, ők többen vannak és a körülményekhez képest számuk változik. A bábák kontár bábái oklevéllel bírtak, később bizonyítvánnyal rendelkeztek. A bábáknak szükség esetén keresztelni is tudni kellett. Bába csak idősebb és tekintéllyel rendelkező, becsületes nő lehetett, akinek hivatali esküt (fogadalmat) kellett tenni a városi tisztiorvos előtt. Keresztény anyák gyermekeit, kik a lelkész megérkezéséig meghalhattak, valamint az életben maradókat is, mihelyt anyjuktól résznyire, vagy egészen elváltak, tiszta vízzel, de nem más folyósággal az Atyának, és Fiúnak és Szent Lélek Istennek nevében szükségből meg kellett keresztelni, és ezen keresztelést a lelkésznek bejelenteni tartoztak. A bába minden szülést, melynél segítkezett, a bábanaplóba bejegyezni volt köteles. A bába kötelessége volt a szülőanyát hat héttel a szülés után a templomba avatásra elkísérni. Ezen időpontig a szülőanyának nem volt szabad az utcára kimenni, nem volt szabad nehéz munkát végezni sem. A bába két hétig járt fürdetni a gyermeket és mosni a pelenkát, ezért régebben búzában fizették, de minden reggel kapott reggelit is. Később szabályozták a bábák gyakorlatát és havi és havi tiszteletdíjat kaptak a várostól.

98 Levéltári adatok szerint az 1930-as években már nem természetben fizettek, hanem pengőben, kapott 2 pengőt, de ekkor is reggelire mindig kapott tejeskávét, esetleg mást. AZ EGYHÁZ NÉPESSÉGE A szegedi egyház központja egy nagy területnek, melyen nincs evangélikus egyház. Északra egész Kecskemétig 14 mérföldnyire (1852-ben magyar mérföld: 8354 m. jelzőként), egész Kikindáig 8 mérföldre és nyugatra egész a Dunáig 16 mérföldnyire nem volt evangélikus egyház. Amennyire lehetett bekebeleztessék az egyházba.. Elszórt lelkek a következő községekben: Gyála, Keresztúr, Törökkanizsa, MagyarKanizsa, Martonos, Horgos, Béba, Oroszlámos, Szanád, Deszk, Algyő, Szőreg. Több helyen azonban az elszakadás veszedelmének voltak kitéve. A diaszpórában (szétszórtan) élő hívek száma körülbelül 40 volt.

99 Az 1870-es években az egyház lélekszáma 164, ezek közül férfi 102, nő 62. Az úrvacsorával élők száma 40. Vegyes házaspár 60, tiszta házaspár 15, született 9, konfirmált 2 gyermek.

100 Fiókegyházát Szegednek Szabadka képezi, ahol mintegy 40 evangélikus család van. Amint az 1876 évi kerületi gyűlésen Szegedhez kapcsoltatását kimondták, nemsokára folyamatba került a lelkek számának összeírása. Gyűlést tartottak a szegedi helyettes lelkész elnöklete alatt és az egyháztanács is megalakult, de egyetlen egy tag sem vállalkozott arra, hogy a lelkészi hivatallal, mint a fíókegyház képviselője érintkezésbe lépjen, tanácskozást összehívná, miszerint hányszor 98 Uo. Szeged 1876 év F. pont. 99 Ua. Szeged 1876 év CC. pont. 100 Ua. Szeged 1877 év C. pont.