A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

Advent (november 30-hoz legközelebb eső vasárnaptól karácsonyig terjedő idő) és böjti napokon hetenként kétszer van istentisztelet írásmagyarázattal. Jé­zus szenvedéseinek és halálának története vasárnapokon az istentisztelet alkal­mával olvastatnak fel. A Liturgiában a lelkész semmi változtatást nem tesz. Katekhizációk a vallástani órákon tartatnak meg az iskolában a tanulókkal. Házasságra lépni készülők tanításban jelentkezésük alkalmával részesülnek. A konfirmációi oktatás hat hétig tart, húsvéttői kezdve egész pünkösdig. Pün­kösd másnapi ünnepén van a konfirmáció ünnepe. Az oktatást mindig a lelkész végzi. Az oktatás legfőbb tartalma és célja a vallásos érzés mélyítése és a felekeze­ti öntudat felébresztése. A lelkész Kiss János szuperintendans agendáját használ­ja s a templomban, az istentisztelet alkalmából a Győri énekeskönyvből énekelnek a hívek. A szentkeresztség a templomban történik, ritkán a háznál is. Rendesen egy ke­resztszülő jelenik meg. A szülésznő is képes szükség esetében maga is elvégezni a keresztségét. A gyermekágyas anya avatása rendszerint megtörténik a szülés után három hétre. A szentvacsorával a sátoros ünnepeken (nyolcnapos őszi ünnep) élnek a hívek, kivételesen máskor is. Az 1920-as évben 385-en éltek vele. A betegek közül gyak­ran hívják a lelkészt, de meglátogatja őket hívatlanul is. Nem kell őket felvilágosí­tani, hogy orvoshoz forduljanak. Az elmúlt 1920-ban 10 beteg vette fel az úrvacso­rát. A házasulandókat a lelkész a templomban háromszor kihirdeti. A temetések imával, vagy prédikációval és búcsúztatóval történnek a lelkész által. Olyan temetés, melyiknél a lelkész közreműködése mellőzve volt, csak egy fordult elő a kommün alatt. Az iskolát a lelkész látogatja. A lelkészt, annak távolléte alatt a templomi szol­gálatban a tanító helyettesíti, előre bemutatott beszédet mond el. A lelkész a tan­felügyelővel jó viszonyban van. Ha a lelkész hosszabb időre távol volt, a reformá­tus egyház lelkészei segítették ki, ezt a kisegítést az itt alkalmazott (I. világháború alatt) tábori lelkész végezte. A lelkész tagja volt a város köztörvényhatóságának, a Dugonics Társaságnak, és a Szegedi Híradó politikai napilapnak 40 éven át, annak megszűntéig bei­munkatársa, ünnepi vezércikk írója volt. A „Vasárnapinak, „Az Evangélikus lel­késztár"-nak és a „Figyelődnek évtizedeken át ugyancsak belmunkatársa volt. Két tankönyvet írt és prédikációi egyes füzetekben gyakran megjelentek. Az említette­ken kívül egyéb társadalmi és egyházi lapokban jelentek meg közleményei. A lelkésznek nem volt rendszeresen alkalmazott segédje, pár éven át Derü­kében alkalmazott felügyelői az internátus növendékeinek, akik felszentelt evan­gélikusi lelkészek voltak, javadalmazásukat az intézetben végzett szolgálatukért kapták, segítettek, mikor feljebbvalójuktól erre engedélyt kaptak. 91 Az 1877 év előtt karácsonykor éjféli istentiszteletet nem tartottak. A farsang végén szokásos háromnapi dáridók megvoltak. A keresztelési és temetési torok közel sincsenek meg oly nagy mértékben, mint a házassági. 92 91 Ua. Szeged 1224/1921. 5. sz. 92 Ua. Szeged 1876. jkv. L. pont.

Next

/
Thumbnails
Contents