A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821
Az építési bizottság 1880. szeptember 30-án a tanács határozata alapján a protestáns egyházközség által a Kiskörút és Kazinczy utca sarkán háztelkén építeni szándékozik, imaház és lelkész lakás építésének engedélyezését kéri. A bemutatott tervek szerint a bizottság a kért építési engedély megadását véleményezi. 51 A szegedi ágostai evangélikus hitközség Tisza Lajos körút 16 számú háztelkén építkezni szándékolt imaház és lelkészlak építési engedélyezése tárgyában a bizottság javasolja, hogy az imaház pillérei legalább 80 centiméter vastagra épüljenek és ezek közt az épülő fal 70 centiméter vastagra épülhet. Azonkívül az építés megkezdését 24 órával megelőzőleg a város építészeti hivatalában bejelenteni tartozik. 52 Miután a tervbe vett építkezés kivitele ellen a szomszédok részéről észrevétel nem érkezett, a bizottság kérelmezett hatósági engedély megadását 1881 június 13-án véleményezi. 5 A lakhatási engedély kiadása tárgyában Szegeden 1881 október 27-én Tisza Lajos körút 16 szám alatt a szegedi ágostai evangélikus hitközség, újonnan felépített lakházánál megejtett helyszíni szemlén jelen voltak: kerületi orvos, építési felügyelő és kerületi rendőrbiztos. A bizottság a vizsgálatot megejtette azon megjegyzéssel, hogy a lelkészi lakban a tetőszerkezeti fák oszlopai a kötőgerendákhoz egy nyaklóvasak felkötendők, a padlásajtó vaspléhvel bevonandó és a pince helyiségeket lakásul használni szigorúan tilos. A templom összes ablaknyílásai vasrácsozattal ellátandók, éppen úgy az imaház mennyezete fölött pelyvás sártapaszt 9-10 centiméter vastagságban. 54 Az egyház jelenti a Köztörvényhatósági Bizottságához, hogy az árvíz veszedelemben összes egyházi épületei elpusztultak. Mégis hitsorsosaik emberbaráti szívét irántuk rokonszenvre hangoló Isten most már annyira segített, hogy tiszteletére templomot emelhettünk és mellette lelkészlakot is emelhettünk. Ezen kétrendbeli építkezés azonban annyira igénybe vette, többnyire szegény sorsú híveink áldozatkészségét, hogy költségeinek fedezésére kénytelenek vagyunk 2600 forint államkölcsönt fölvenni. Azonban ezen szegény egyházunk erejét kimerítő építkezésnek, nem rendelkezhetünk egy oly teremmel, amelyben isteni tisztelet előtti az egyházi énektanítás eszközöltethetnék, s amely egyúttal a hitoktatás céljára és egyházi tanácsterem gyanánt is szolgálhatna. Egy ilyen egyszerű termet magában foglaló épületnek az építészeti szabályok követelményeihez képest leendő felállítása a 3000 forintot jóval meghaladja. Magunk erejéből erre képtelenek vagyunk, ezért köztörvényhatósághoz fordulunk segélyért abban a reményben, hogy kérelmünket figyelmére fogja méltatni, hogy ezen újabbi elmúlás zthatatlan építkezésünkre egyéb más udvari melléképületre, továbbá az udvar kikövezésére és csatorna készítésére 100 ezer téglát kegyeskedjen 55 — utalványozni. Az 1882 szeptember 10-én kelt evangélikus egyház kérvénye, hogy szükségünk lenne oly helyiségre, hol az isteni tisztelet előtt az ének tanítás eszközöltethetnék 51 Ua. Szeged 8114/1880.8Z. 52 Ua. Szeged 9422/1881. sz. 53 Ua. Szeged 10465/1881..sz. 54 Ua. Szeged 10465/1881. sz. 55 Ua. Szeged 8265/1882. sz.
