A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában
koztatatott fel, a többiek pedig nyomatékosították a mondanivalót. Amíg lehetett barátságos légkörben társalogtak, annyiszor mentek vissza egy családhoz, ahányszor szükséges volt. A magánéletben gyári munkások, bányászok, valószínű életük legszebb időszakához tartozhatott ez a munka, hiszen itt szabadabbak voltak, hatalmi pozícióban, magas fizetéssel, ellenállásba alig ütköztek. Több családdal később is megtartották a jó viszonyt és a barátságot. Addigra már a gazdák is beletörődtek, hogy csak ez az út járható számukra. 1960-ban megalakult a Petőfi Tsz Fülöp János elnökkel, a Kossuth Tsz Sípos Mihály vezetésével (1962-től Szeri István), Az Árpád Tsz Német József elnökkel. 18 A földek mellett az ingóságokat is be kellett adni. Egy tehén és egy borjú maradhatott, ló nem, az apró jószágot, disznót nem korlátozták. A tanya körül mértek ki egy hold földet háztájinak. Közlekedési eszköz nélkül a tanyák elszigetelődtek. Kötelező munkaegységet kellett teljesíteni, amiért alacsony bért kaptak. Azon az egy holdon próbáltak jövedelmet termelni, nem gabonát, hanem jól jövedelmező primőrt, a ház körül disznókat, libákat hizlaltak. Akinek lehetősége volt, elment a városba dolgozni. A gyermekeket mind elküldték valamilyen szakmát tanulni. Csak az dolgozott a tsz-ben aki mindezek után még mindig szerette a földművelést, vagy nem volt más választása. Közéjük tartoztak azok a gazdák, akiknek minden okuk meg lett volna gyűlölködni, de nem tették. A tsz-ekben általában munkavezető szerepet kaptak, hiszen a hozzáértésükre nagy szükség volt és ki emlékezett már a meghurcoltatásokra. A tsz-ek állami támogatások segítségével szilárdultak meg, a helyi születésű elnököket fokozatosan kihelyezett elnökök váltották fel. Szemmel láthatóan jobban gazdálkodtak azok, ahol káder volt az elnök, vagy lehet, hogy jobban tudott támogatást nyerni? Az 1960-as évek végére stabilizálódott a helyzet, gépesítettek, kialakult a létszámuk, a régi rendszer szorgalmas gazdái még aktívan dolgoztak. 19 A Délmagyarország 1962 október 3-án hosszan tudósít Pintér Imre (19101993) pusztaszeri tsz-tag családjáról: A Petőfi tsz-be 20 holdat vitt be 1960-ban (szomorúan) teszi hozzá az újság. Rögtön csapatvezető lett és mivel ő és felesége Tasi Eszter (1920-2000) jól értettek a dinnyetermesztéshez itt is ezzel foglalkoztak. 1961-ben 600 munkaegysége volt, (egy munkaegység 18 Ft volt akkor) és kaptak még 6000 Ft prémiumot. A dinnye ára abban az évben 1,20-80 fillér között mozgott. Két hold háztáji földön gazdálkodtak, az ólban 6 süldő és 2 hízó volt. Pintér Imre lányát az Árpád tsz gépésze vette feleségül, a fiú Szegeden a kéziszerszámgyárban 1600-1800 Ft-ot keresett. A Pintér család tehát megtalálta helyét a megváltozott világban Az 1970-es években, fénykorukban államüag fejlesztették a Tsz-eket, alkalmazottak voltak, az idősek nyugdíjat kaptak, a háztájiban primőrt termeltek, az emberek gyarapodtak, sokan új házat is építettek. Válság, az 1980-as évektől fenyegetett, a kölcsönöket nem tudták visszafizetni, a terméseredményeket csak könyvelési bravúrokkal lehetett korrigálni. Kihaltak 18 Szeri István szóbeli közlése alapján. 19 Ballá Miklós szóbeli közlése alapján.
