A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában

vitte a takarmányt, elszállították a kazlakat, szénát, trágyát, kukoricaszárat, az építőanyagot, a lakásberendezési tárgyakat, az új ház építőanyagait. 50 disznót, 7 tehenet hajtottak át a három km-re levő tanyába. A volt tanyát elfoglalta a tsz. Kettéosztották a lakóházat, két család költözött oda, a tyúkólból kovácsműhely lett, az udvart ellepte a gyom. Savai János minden energiáját lekötötte a beszolgáltatási kötelezettségnek ele­get tenni, és a börtönt elkerülni. Túlélésre rendezkedett be, már nem fektetett be, arra vigyázott, hogy szabálytalanságot ne kövessen el, hiszen látta, amint semmi­ségek miatt más gazdákat hogy visznek el, megbénítván a gazdaságukat. Mara­déktalanul eleget tett a beszolgáltatásnak, fizette a biztosítást, tudta, hogy fát ki­vágni, sertést vágni tilos, stb. Két szörnyű esztendőt átvészelt, de 1952-ben a vezetőség figyelme fokozottan ráterelődött, egyre erősebb nyomás nehezedett rá. Mindennapos vendég volt náluk a végrehajtó, még az ebédre fogyasztott étel ma­radványait is ellenőrizték. Különféle büntetésekre ment minden jövedelmük. Hol az udvar nem volt elég tiszta, hol a trágya nem volt jó helyen, ezek mind-mind pénzbeli büntetést érdemeltek. Serdülőkorban levő László feladata volt reggelen­te a telepes rádiót a vetésben eldugni, hogy este meg tudják hallgatni a Szabad-Eu­rópa adását. Ekkor már elszigetelődtek egymástól a gazdák, mert mindenki félt, mindenkitől. Egymást követték a lefoglalások. Elvitték a kerékpárt, ágyat, éjjeli­szekrényt, ebédlőszekrényt, ruhásszekrényt, mázsát, még egy labda is lefoglalás tárgyát képezte. Egyik szombati napon László friss szalmahúzást fedezett fel a kazlon, megnéz­te közelebbről és egy birkabőrt húzott ki onnan. Megmutatta az apjának, aki gyor­san elégette. Másnap templomból jövet látták, hogy két rendőr vizsgálódik a kaz­lak körül. A következőkben esti feladat volt körülgereblyézni a kazlakat és hajnalban nyomvizsgálatot tartani, hogy a „terhelő bizonyítékokról" még a rend­őrök érkezése előtt értesüljenek. A gazdákat kötelezték a végrehajtók szállítására, a terápia részét képezte amint végig kellett nézni, sorstársaik ingóságainak elszállítását. Következő alkalommal az akkori tanácselnök személyesen kiment a tanyára, beindította a Hofnerr traktort és elvezette, Savaira pedig negyvenezer kilencven Ft jövedelemadót vetettek ki, amit már képtelen volt kifizetni. 15 Az adósság fejé­ben, még a Balástyán lakó édesanyja ingóságait is lefoglalták. 1952-ben elvették ezt a földet is, és helyette Kálmán László féle hasonló nagy­ságú, de 5-6 helyen található területet kapta, ami a nép száján „Kálmán Laci féle gyöp" néven volt ismert, és beköltözhettek az ott található tanya egyik szobájába. Ez a földcsere kapóra jött a családnak, mert a pakolás, hurcolkodás pár napig a költözködéssel volt magyarázható, és a még meglévő értékeit észrevétlen el tudta helyezni szomszédoknál, édesanyjánál, volt cselédeknél. Egyetlen lovas kocsival elköltözött Csengelére, közben üzent a tanácsnak, hogy az ólban maradt állatait 15 „...A szegedi járási tanács vb. 1. pü. osztályának vizsgálati csoportja által 1952. évi március hó 12-én megtartott adóvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv alapján 1949-50-51 évekre megál­lapított adóhiány 40.090.-Ft. melynek előírását el kellett rendelni. Ezen adóhiány után 3000.-Ft bírságot szab ki a pü. osztály és felhívja adózót, hogy a bírság összegét a mellékelt befizetési lapon a járási tanács 102.550. sz. csekkszámlájára különben végrehajtás terhe mellett 15 napon belül fi­zesse be..." Részlet az 1952. évi május 3-án Savai Jánosnak címzett iratból.

Next

/
Thumbnails
Contents