A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ZOMBORI István: A Szegedi Múzeum Történelmi Képtára

tablókat. Ez tehát arra utal hogy, a képet a korábban megszerzett többivel együtt azonnal bekerültek a múzeum kiállításba, vagyis a nagyközönség megtekinthette ezeket. Mindez azért volt lehetséges, mert amint a múzeum történetéből tudjuk, 1890-től kezdve a múzeum épületében (amely természetesen nem azonos a mostani épülettel), hanem a Dugonics téren álló, egykori Főreáliskola, (jelenleg Egyetemi Könyvtár) épületében 1890-ben két termet jelöltek ki a gyűjtemények számára és ezekben helyezték el a Városi Múzeum addig megszerzett gyűjteményanyagát. Az odavezető folyosókon is volt kiállított anyag, és amint azt Tömörkény István 1891 novemberében keletkezett újság-beszámolójában olvashatjuk, ezek között a második teremben találjuk a Képtárat. Itt: „az uralkodó család tagjainak arcképe mellett országos notabilitások, Szeged régi jelesei és polgármesterei" találhatók - írja, továbbá a már ismert és újabb és újabb elkészülő képek és festmények kaptak helyet. Tömörkény megjegyzi, hogy természetesen az anyag nem teljes, mert Reizner nem készült még el minden egyes tárgy leltározásával és a katalógus készítésével. A munka befejezését a következő évre tervezik,

21 vagyis Reizner megjegyzése az új képekről, amely az előbbi újságtudósítás után mintegy másfél évvel keletkezett, ennek az akkor még „csak" részlegesnek vett, el nem készültnek minősített kiállítási anyagba tagozódott bele. Reizner az említett levelében még azt is megjegyzi, hogy mind az új képek, mind a régiek díszes, új aranykeretet kaptak. A következő a 70-es számú tétel kivételt képez a fölsorolásban, ugyanis ez a kép a Somogyi Károly esztergomi apát-kanonok portréja, amelyet a város festetett meg még 1881-ben és amelyet a Somogyi Könyvtár könyvtár részében helyeztek el az ottani falon. Ezt követően különböző nyomtatott képeket, találunk, majd a 77-es számú tétel Tisza Lajos vasból készült, gravírozott mellszobra, amelyet a város ajándékba kapott és így került a gyűjteménybe. Ezenkívül még egy szobor szerepel a Reizner által fölsorolt gyűjteményben, a 80. szám alatt található Lőw Lipót szegedi főrabbi életnagyságú mellszobra gipszből, amelyet Landesberg Mór szegedi cement- és gipszöntő készített és ajándékozott a gyűjteménynek 1892-ben. Ezenkívül Pulszky Ferenc gipszből készült relief képe (81. sz.) található még a Történelmi Képtárban, amely egy ajándék révén került 1893. augusztusában a gyűjteménybe. Figyelembe véve Reizner jó kapcsolatát a Nemzeti Múzeummal és ezen belül magával, Pulszkyval, úgy gondoljuk, hogy a Széli Ákos szegedi királyi közjegyző által ajándékozott dombormű nem véletlenül, hanem a Történelmi Képtár minél teljesebbé tételén fáradozó Reizner közbenjárása révén kerülhetett a gyűjteménybe. Mindezeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az alább olvasható, teljes és általunk betűhíven közzétett eredeti Reizner-féle napló, vagyis leltárkönyv mintegy befejezése, összegzése annak a nagyszabású tevékenységnek, amelyet Ő az 1880-as évek második felétől kezdve folytatott annak érdekében, hogy az általa megálmodott nagyszabású és magas színvonalú szegedi Városi Múzeum a már meglévő numizmatikai, várostörténeti, régészeti, és ekkor formálódó természettudományi anyaga mellett a megfelelő színvonalú Történelmi Képtárral is rendel21 A múzeum történetére vonatkozó megállapítást lásd: FÁRI im. 37-38.