A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ZOMBORI István: A Szegedi Múzeum Történelmi Képtára

rot, illetve 1 domborművet tartalmaz. Az 5 fénykép tétel valójában 21 db fotót jelent, a 15 metszet pedig sokkal többet, mert némelyik tételnél Reizner megjegyzi, hogy ebből az ajándékozó 10-10 azonos példányt adott, amelyet aztán a később különböző célokra mint fölös példányt szétosztottak. Úgy gondoljuk, hogy a Városi Múzeum Történelmi Képtárának, továbbá az egykor Szeged város tulajdonában lévő történelmi vonatkozású anyag rekonstruálásának szempontjából a Reizner-féle 85 bejegyzés az érdekes számunkra. Ennek részletesebb tartalmi vizsgálata azért is fontos, mert ebből az 1686-ban, másfél-évszázados török uralom után fölszabadult Szeged, — 1719 után szabad királyi város — fontos identitástudatára illetve az országos történelem, valamint saját városi történetének tiszteletére, megörökítésére vonatkozó szándékát és igyekezetét is meg tudjuk vizsgálni. Ezek a megállapítások sokszor töredékes vonatkozásaik ellenére is rendkívül fontosak, hisz ilyen jellegű vizsgálatok eddig nem történtek és a jelen anyag adataitól eltekintve nagyon nehéz volna megfogható írott forrásanyagot találni. A meghatározó ugyanis az, hogy a képek és az ide került anyagok eredetét vizsgáljuk, vagyis, hogy mely tulajdonosoktól hogyan kerültek Reizner közreműködésével a múzeumi gyűjteménybe. Leszögezhetjük, hogy igen tanulságos képet kapunk. Azt láthatjuk, hogy az 1883-ban létrejött múzeum, amely ez időben még, Somogyi Károly könyvtáralapító életében „rejtetten" működött,

16 de ennek ellenére tudjuk, hogy pl. 1885-ben Lászy Vilmos színigazgatótól vásárolt Reizner nagyobb anyagot és ennek révén került három festmény a múzeum tulajdonába: lásd. 1, 2, 3 tételeket. Hasonlóképpen több olyan tétel szerepel az anyagban, amelyet vagy Szeged városa vásárolt, de azonnal a Somogyi Könyvtárnak, illetve múzeumnak adta, vagy a múzeum vásárolta és került közvetlenül a gyűjteményébe: ilyenek a 43-47, 48, 50, 51, 71, 72-76, 81, 84, 85 stb, illetve ezek között akad olyan is, amelyet a múzeum közvetlenül kapott ajándékba. A legfontosabb azonban az"általunk áttekintett anyagból az a képanyag, illetve a Történelmi Képtárba besorolt, vegyes műfajú anyag nagyobb része a jelzett 1-85 tétel anyagon belül, amely a szegedi Városházán, illetve az azzal szorosan összekapcsolt ún. Bérház épületében volt elhelyezve. Ezeket a képeket megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Reizner több esetben az alábbi kitételt tüntette föl: „A város régebbi képtárából", vagy: „A város régi képanyagából". Ez a megjegyzés a számunkra a legfontosabb és ezek alapján szeretnénk kitérni erre az ún. régi anyagra. SZEGED VÁROS RÉGI KÉPTÁRA Tudjuk, hogy a török kiűzése után a késő-középkori városháza épületét 1717-ben Vár fölújítása miatt lebontatta a katonaság. Több évig nem volt városháza és csak 1728-ban került sor egy új városháza fölépítésére, amely egy katonai mérnök Josef Pyrneker tervei nyomán épült.

17 Ez már a mostani Városháza helyén volt, de nem Széchenyi tér felé nyíló homlokzattal, hanem a jelenlegi Kiss Ernő utca felé nézett. Valójában ez a kis, különösebb díszes jelleggel nem bíró 16 Lásd ZOMBORI I. 1999. 180. 17 NAGY Zoltán-PAPP Imre I960., 72; 82.