A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

merhessem. 27 Sajnos, az Árpádhalmi iskola nehezen közelíthető meg s az idén ta­karékoskodnunk kell az intézeti pénzzel. Legalább is az autóköltséggel, hogy mentül több maradjon ásatásokra. A temetőcsősz földjét minden esetre előjegyzésbe veszem s ha kitavaszodik, mingyárt föltekintem. Addig se várnék, de körülbelül még egy hónapig nagyon be vagyok fogva, hosszabb előadói turném is van Dunántúl és a megszállt területe­ken. 28 A mit eddig intézni tetszett, azt a legteljesebben jóváhagyom. A csősz meg fogja kapni darabonként a pengőt minden ép, vagy összerakható edényért, de azért ne hányja el a többi töredéket se, különösen ha fül, vagy dísz, vagy bármiféle feltűnőség van rajta. Ha kimegyek, akkor megbeszéljük az egész terület rendsze­res ásatással való feltárását is. Hogy milyen korú leletekről van szó, azt persze így láttatlanban nem tudom megmondani. Ha az edényeket csontok nélkül találták — mert csontokról nem tet­szett írni — akkor valószínű, hogy nem temető, hanem lakótelep volt ott. Az edé­nyek megnevezéséből pedig arra kell következtetnem, hogy azok őskoriak, mert a népvándorlás korában nagy edények nincsenek. Ha a nagy edények durvák és sza­bad kézzel készítettek, akkor kőkor, de ez nem valószínű. Ha szabad kézzel készí­tettek, de finomabban iszapoltak és jól égetettek, akkor bronzkor. Ha korongon készültek és jól kidolgozott szürke égetésűek, akkor Latene-koriak, kb. Kr. e. az I-II. századból. Biztos determinálás persze csak akkor lehetséges, ha a kezembe vehetem a cserepeket. S van arra is mód, hogy ez mielőbb megtörténhessen. Van nekem Kis­teleken egy megbízott fiatal emberem, a ki eddig is kezemre járt, a Simon-féle te­metőt is ő jelentette be. [Seiler Lajos, talán tetszik is ismerni.] 29 Azonnal írok neki, hogy alkalmilag menjen ki tanító úrhoz autóval, vigyen egy ládát, hozza be Kistelekre az edényeket s onnan vasúton küldje le ide, akkor mingyárt tisztábban látunk. 0 egyúttal ki fogja fizetni a csősznek megígért összeget, s önnek is megté­ríti, a mit ránk költeni szíves volt előleg gyanánt. Ha kimegyek, akkor majd viszek ki tanító uramnak néhány régészeti könyvet is a könyvtárból. Addig is igaz barátsággal vagyok hálás lekötelezettje: Sz. 1931. II. 18. igazgató A koponyás gazdától is méltóztassék alkalmilag megtudakolni, hol lelte a kopo­nyát, mi volt a csontváz mellett s lehetne-e ott ásatni? Móra egyidejűleg intézkedett, hogy Seiler Lajos segítségével Szegedre jussanak a leletek: 27 Ez az utalás teszi egyértelművé, hogy Jaksa visszaemlékezése téves: a Simon-féle szarmata teme­tő (Pusztaszer-A) feltárása időben megelőzte az új-temetőben (Pusztaszer-B) folytatott munkálato­kat. 28 Az útra 1931. február 22-24-én sor is került, ld. PÉTER 1979. 122. 29 A „Seiler Lajos, talán tetszik is ismerni" szöveg póüás a gépírt missüisben, Móra kézírásával. (Aláíráskor nyilván érezte, hogy meg kell neveznie azt az embert, aki a nevében Jaksától elhozná a leleteket.)

Next

/
Thumbnails
Contents