A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

volt rokon. Erős harcos nép volt, a dunántúli római birtokokba sokszor betört, férfiai leginkább a csatákban hulltak el, úgy, hogy a mifelénk található jazig temetőkben többnyire csak gyerekek, asszonyok, vagy öreg emberek vannak eltemetve. Ez áll a felsőpusztaszeri jazig temetőre is, a melynek korát pontosan meg tudjuk határozni, mivel az egyik sírban a halott mellén Antoninus Pius római császár kis ezüst pénzét találtuk, a ki Kr. u. 138-tól 161-ig uralkodott. A halottak mellett elég szegényes felszereléseket találtunk. Vaskéseket; fonáshoz való orsó-gombokat cserépből; u.n. fibulákat, vagyis bronzból való biztosító tűket, amivel a palást-szerű, ujjatlan ruhát a vállon összetűzték; és színes üveggyöngyöket, különféle színben s néha igen díszes kivitelben. Úgy a fibulák, mint az üveg gyöngyök római gyártmányok, a jazigok maguk nem tudtak ilyeneket készíteni, hanem csereberélték a római kereskedőktől állatbőrökért. (Mást ők nem igen produkálhattak itt az Alföldön, a mi akkoriban mocsaras erdőkkel volt borítva.) Minden halott mellett, a lábánál, vagy a fejénél volt egy-egy cserép bögre is, a mibe ételt tettek a halott számára a másvilági útra. Némelyik edény nagyon durva, szabad kézzel, korong nélkül készített, az ilyent a jazigok csinálták; a finomabb, korongos bögréket a rómaiaktól szerezték. A Simon-féle földből kb. 50 sírt ásatott fel a múzeum, a többi elpusztult munka közben, mert Simon csak akkor tett jelentést nála okosabb emberek tanácsára, mikor több mint a felét már megfordította a földjének. Az is érdekes dolog, hogy a legtöbb sír, amire a múzeum rátalált, már ki volt rabolva; de ez a kirablás nem most történt, hanem nem sokkal a temetés után; a mint a jazigok elpusztultak erről a vidékről, jött a helyükbe más vad csorda s az sorra dúlta a sírokat, azt hitte, arany van bennük. A felsőpusztaszeri jazig temető még nincs egészen feltárva, bizonyosan folytatódik a Simonéval határos földeken is, ezeket majd aratás után ásatja meg a múzeum. Körülbelül ez az, kedves tanító Uram, a mit el lehet mondani a gyerekeknek a vidékükön

17 folyt ásatásról, megemlítvén nekik, hogy Pusztaszerhez nem messze, Kömpöcön, a Kiriék

18 földjén is volt egy jazig temető, sajnos, onnan is későn jött a jelentés, úgy, hogy ott csak néhány római edényt tudtunk megmenteni.

19 Mindezeket tavaszra meg is nézhetik a gyerekek a múzeumban. Nagyon szerencsés gondolatnak tartom, hogy tanító úr foglalkozni kíván az iskolában ezekkel a dolgokkal s nagy eredményt is várok tőle. Különösen ha rá méltóztatik mutatni arra, hogy milyen jól járt Simon a múzeummal, a mely megfordíttatta a földjét s még napszámot is fizetett neki. Azt tessék megértetni a gyerekekkel, hogy a múzeum nem tesz kárt senkinek s hogy minden gyereknek, a 17 A kéziratban „vidékükön", a missilisben „vidékünkön". 18 A kéziratban (helyesen) „Kiriék", a missüisben téves „Kisiék" szerepel. 19 Kömpöc-Kiri (János földje, tanyája mellett, tanyája mögötti part) lelőhelymegnevezésekkel a régészeti gyűjteményben számos ős- és népvándorlás kori tárgyat őrzünk, melyek egy része Seiler Lajos közvetítésével már Móra halála után került Szegedre. Az 1930. évi szarmata temetőre való utalás feltehetőleg az 53.256.1-8. ltszámon nyilvántartott, PÁRDUCZ 1950. CXXII. t. 18., 21-25. alatt közölt tárgyakra vonatkozhat, melyek a leltárkönyvben Szeged-Pusztakömpöc-B, SeilerCzombos tanya lelőhelynéven szerepelnek. (A tanyanév bizonyosan téves.) BANNER 1936. 257. 5 sír feltárásáról tud.