A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

a terv nem sikerült. Jaksa Móra Ferenc halálát megelőzően többször is próbálkozott elkerülni Pusztaszerről, de sikertelenül. A Mórához való kapcsolat is meglazult 1932 után, de mégiscsak annak kétségtelen hatására vált Jaksa „gyűjtögető emberré". 1937-ben nősült meg: Vangel Amália oki. tanítónőt vette feleségül, aki eleinte szintén Pusztaszeren tanított. Később mindketten a bácskai Bajmokra kerültek. 1944 őszétől 1968-ban történt nyugdíjazásáig Szegváron tanított Jaksa János. Mint „gyűjtögető ember" a szegvári falumúzeum létrehozásában, gyűjteményének gyarapításában találta meg élete igazi örömét; 1954-től haláláig a falumúzeum vezetője volt. Népművelő tevékenységéért két ízben kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést; 1981. április 12-én halt meg Szentesen. Jómagam a szegvári Sóház (falumúzeum) műemléki felújítása utáni berendezés ill. kiállításrendezés során (1973-ban) kerültem János bácsival személyes kapcsolatba. Juhász Antal néprajzos vezetésével, az akkor három fővel működő múzeumi kiállításrendező csoport élén vettem részt a 13 helyiséges múzeum teljes berendezésében (beleértve az irodabútorok és a teljes raktári anyag szállítását is); ill. az állandó kiállítás kivitelezésében. Az akkor kialakult kapcsolatunk tette lehetővé, hogy 1979-ben, amikor Móra Ferenc Csongrád m. északnyugati részén végzett tevékenységét 62 levél ill. múzeumi dokumentum bemutatásával feldolgoztam, munkámba bedolgozhassam az általa féltve őrzött Móra-leveleket is, ill. részletesen elmesélje Mórához fűződő kapcsolatát — természetesen a saját szemszögéből elmesélve. E levelezés egyes utalásai a fentieken túl a 30-as évek szegedi kulturális viszonyaiba, az 1931. évi országgyűlési képviselőválasztás egyes Csongrád megyei részleteibe is betekintést nyújtanak. 1930. november 24-25-én Móra Ferenc Felsőpusztaszer határában, Simon István földjén egy korábban már megbolygatott szarmata temető néhány sírját tárta fel.

11 Maga a kutatás Móra távollétében Seiler Lajos

12 kisteleki lakos, Móra megbízottja vezetésével még decemberben is folyt. Minderről értelemszerűen értesült a helyi iskola tanítója, Jaksa János, aki levélben

12 fordult információkért Mórához. 11 Szakmai közlését ld.: PÁRDUCZ 1931. 90-92., PÁRDUCZ 1950. 16-19. 12 Az 1979-ben készített tanulmányom voltaképpen az összes, Jaksa J. és Seiler L. nevéhez fűződő lelőhely, leletbejelentés anyagát dolgozta fel. Habár kettejük neve nem egy esetben azonos dokumentumban is feltűnik, a kizárólag Seiler Lajoshoz fűződő dokumentumokat terjedelmi okokból most nem teszem közzé. Seiler Lajos és Móra F. kapcsolatáról ld: PAPP 1958.; TROGMAYER 1966. 13 Postai levelezőlapra írt levél az Irattár 24/1931. ikt. száma alatt; „Móra László"-nak címezve. — Jaksa János levelei a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum irattárában maradtak fenn, jelenleg a Somogyi-könyvtár őrzi őket. A Móra-korszakhoz fűződő levelek (elsősorban a régészeti leletbejelentéseket tartalmazók) egy igen jelentős része „selejtezésre" került vagy „elveszett"; azonban ezek létére és tartalmára a pontosan vezetett iktatókönyvek részben hasznosítható bejegyzéseket tartalmaznak. — Móra Ferenc levelei esetenként beiktatott fogalmazványként, esetenként Jaksa János tulajdonába került missüis példányokként ismertek. Amennyiben csak az egyik változat maradt ránk, értelemszerűen azt közöljük. Amennyiben mindkét változatot ismerjük, autentikusnak a kéziratot fogadtuk el, de közöljük az esetleges szövegbeli eltéréseket. (Utóbbiak legtöbbször a gépelést végző személy tévedéséből kerültek be a szövegbe.) Olykor Móra még az elkészült gépe-