A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

jóvá, s ezen összeg kiutalásának engedélyezését a belügyminisztertől kérte. A belügyminiszter az engedélyhez hozzájárult-e, azt iratok hiányában nem tudjuk nyomon követni. Az e célra beállított tételek mint látható, viszont egyre növekedtek, s ez is az infláció további mélyülését mutatja. A beszerzési segélyt a rendkívüli segély követte. A kormány ugyanis az állami tisztviselők, s az alkalmazottak segélyét az 1800/1923. M E., valamint a 2760/1923. M E. számú rendeleteivel májusban felemelte. Erre föl Szentes város tisztviselői is méltányosnak tartották, hogy az ő rendkívüli segélyüket is a rendeletnek megfelelően módosítsák. A képviselő-testület a május 28-i ülésén 55 szavazattal a következőkben döntött: A városi tisztviselők és alkalmazottak szóban forgó segélyét 1923. március 16-tól május l-ig 962.572 koronába, továbbá május 1-től havi 1,662.013 koronába határozza meg és utasította a városi tanácsot, hogy ezen összeg 50 %-ának előlegkénti utalványozását kérelmezze a belügyminisztertől. A képviselő-testület a rendkívüli segélykülönbözet 50 %-ának a fedezésére kirovás útján beszedendő 481.286 korona és május 1-től havi 831.502 korona póthitelt engedélyezett, és a felhasználásának a lehetőségét ugyancsak a belügyminisztertől kérvényezte. Majd felkérte Szentes nemzetgyűlési képviselőjét, Bugyi Antalt, hogy a felterjesztés sikere érdekében az illetékes minisztériumban járjon el. Áprilisban a városi szolgák és utászok rendkívüli segélyezése került napirendre, s a közgyűlés ezt azonos összegben határozta meg és a különbözetet 1921. április 1-től a városi házipénztár terhére hárította, s erre a célra 198.900 korona póthitelt engedélyezett.

54 192 3 júniusában hagyta jóvá a tisztviselők és alkalmazottak részére az 1923:4100. M E. számú rendeletben előírt 1,506.119 korona rendkívüli segélykülönbözet kiutalását. Oly módon intézkedett, hogy 50 %-át a város előlegként kiutalhassa, 50 %-ára pedig a tanács póthitel kirovása útján történő fedezését kérelmezze. Az állami segélyben nem részesülő napidíjasok javadalmát pedig az önkormányzat 1923. június 1-től az állami segélyben részesülő napidíjasok rendkívüli segélyével egyenlő összegben állapította meg, s a szükséges 89.600 korona folyósítását a póthitel keret terhére, majd a hivatali szolgák és utászok rendkívüli segélye közötti különbözetet a házipénztár terhére rendelte el, és az e célra június 30-ig szükséges 245.700 korona összeget póthitel útján biztosította. Továbbá, utasította a városi tanácsot, hogy a különbözetet a nevezetteknek fizesse ki, s egyben felhatalmazta, hogy október l-ig a rendkívüli segélyek felemelése esetén önállóan intézkedjék.

55 A különböző segélyek mellett az önkormányzat a város tisztviselőinek anyagi helyzetük javítására 157 hold és 971 négyszögöl ingatlan kiadását tette lehetővé kedvezményes holdankénti 75 kg vegyes termény haszonbérért.

56 Az előzőekben is utaltunk rá, hogy az önkormányzat ilyen esetben nem egészen méltányosan járt el, mivel nem csak a tisztikar, hanem a város más alkalmazottai is alacsonyabb bé52 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 86/kgy. sz. 53 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 133/kgy. sz. 54 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 97/kgy. sz. 55 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 192/kgy. sz. 56 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 130/kgy. sz.