A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

gosabb évek bekövetkeztek 1920-1925 között, tartalékaikat jórészt már felélték, s akinek nem volt magánvagyona vagy külön jövedelemforrása, az valóban nyomorgott.

9 1914 nyara és 1924 eleje között az árak Magyarországon 8000-szeresen emelkedtek s ezzel szemben a bérek csupán 3500-szorosan növekedtek.

10 A városi tisztviselők és alkalmazottak illetményét viszont az 1912. évi LVIII. tc. szabályozta, s ez a fizetési törvény még 1925-ben is érvényben volt. Az ekkor megállapított fizetésekkel s a bekövetkezett áremelkedésekkel természetesen, hogy a tisztviselők képtelenek voltak lépést tartani. E helyzetet mérlegelve Szentes képviselő-testülete az 1920. június 24-i ülésén akként döntött, hogy a városi tisztviselők anyagi helyzetének javítására 74.972 korona beszerzési előleget folyósít,

11 majd családi pótlék kiegészítése címen 101.580 korona kifizetését engedélyezte, s ehhez a döntéséhez a belügyminiszter jóváhagyását kérte.

12 A miniszter engedélyezte-e a fenti összegek kifizetését arra vonatkozóan a források nem tájékoztatnak bennünket. Feltehetően a helyzetre való tekintettel nem zárkózott el annak engedélyezésétől. Augusztusban pedig a nagy drágaság miatt a tisztviselők külszolgálati napidíját 40 koronába, az altisztek és szolgák kiküldetési összegét 20 koronába állapította meg.

13 Továbbá drágasági pótlék címen 338.674 korona kifizetését rendelte el azzal indokolva, hogy a városi tisztviselők úgy a román megszállás alatt mint azóta is becsületesen dolgoznak.

14 Ez év szeptemberében pedig a 6700/1919. BM. rendelet alapján a köztisztviselők, s alkalmazottak családi pótlékát 100 koronával egészítette ki.

15 A fenti intézkedések létérdekűek voltak, hiszen 1920-ban a legfontosabb háztartási cikkek harminckétszeresére, a ruházati cikkek meg hetvenötszörösére emelkedtek 1914-hez viszonyítva.

16 Ilyen árnövekedéssel a tisztviselők, főleg az alacsonyabb fizetési osztályokban lévők, s a város alkalmazottai aligha lettek volna képesek megbirkózni, ha az önkormányzat nem siet a segítségükre. Ugyanis az 1912. évi LVIII. tc. 14.§. b. pontja a rendezett tanácsú városok hivatalnokainak, alkalmazottainak illetményeit, külszolgálati díjait az alábbiakban határozta meg: 9 SZABOLCS Ottó: Tisztviselők az első világháború után. História 1982/1. sz. 32-35. 1. 10 BEREND T. Iván-SZUHAY Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp., 1988. Tankönyvkiadó 211. 1. 11 CSML SzL Szentes város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve 1920. 17 (közgyűlési szám.): a továbbiakban: Szentes v. Közgy. jkv. kgy. sz. :) 12 Uo. 22/kgy. sz. 13 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1920. 93/kgy. sz. 14 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1920. 111/kgy. sz. 15 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1920. 134/kgy. sz. 16 KISS László: Adalékok a tiszántúli kubikosok gazdasági helyzetéhez az ellenforradalmi Magyarországon 1920-1944. Párttörténeti közlemények 1960. 4. sz. 128. 1.