A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
FORGÓ Géza: Horthy Miklós Makón
HORTHY MIKLÓS MAKÓN FORGÓ GÉZA AZ I. VILÁGHÁBORÚS HŐSI EMLÉKMŰ AVATÁSA Az első világháború frontjain ezrével hullottak el Magyarország katonái. Áldozatuk előtti tisztelgésre alakult a „Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság" (HEMOB) 1915-ben, amely kérte a belügyminisztertől a megfelelő emlékművek felállítását, és egyben segítségét is felajánlotta. Tevékenységük eredményeként 1917-ben a magyar parlament is foglalkozott a kérdéssel. Sándor János belügyminiszter ez év tavaszán beterjesztette a VUL tc-t többek között így fogalmazva: „Őrizze meg a késő utókor kegyelettel azok áldott emlékét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében." A törvénycikk második szakasza előírta, hogy minden község (város) örökítse meg hősi halottai nevét. 1 A hősi emlékművek emelése lassan haladt. A háború, a forradalmak és az idegen katonai megszállás, illetve a gazdasági nehézségek akadályozták a megvalósulást. Makón 1921. május 30-án indítványozták először a hősök neveinek megörökítését. A halottak összeírása szeptemberben kezdődött, és pár nap alatt 102 katona adatait gyűjtötték össze. 2 Dr. Nikelszky Jenő Makó város polgármestere 1923. április 18-án előterjesztette a hősök emlékművének tervét. A képviselő-testület minden jelenlévő tagja egyetértett ezzel, és egyhangúan (21 fő) elfogadták a javaslatát. A megszületett határozat kimondta: „[...] a világháborúban elesett makói hősök emlékének megörökítésére műkőből felállítandó emlékmű költségeire 3 000 000 kr. azaz Hárommillió koronát szavazunk meg és az emlékmű felállítása helyéül a Dessewffy térnek 'Bakos sétány' nevű részét állapítjuk meg." A további költségeket társadalmi közadakozásból kívánták fedezni, az ügyek vitelére pedig a polgármester elnöklete alatt bizottságot neveztek ki. (Bezdán József, Vertán Endre, dr. Dózsa Imre, Breuer Gusztáv, dr. Espersit János, B. Szűcs József, Papp József, Nagy Gy. József, Cs. Kiss Imre, Csorba János képviselők részvételével.) 3 Dr. Nikelszky Jenő polgármester igyekezett közadakozásból is pénzt teremteni. Ezért 1925. október 10-11-én a színházban műkedvelő előadást rendeztek, ahol bemutatták Kertész Vilmos (árvaszéki jegyző), Új ispán című darabját makói 1 HALMÁGYI Pál: Az I. és II. világháború hősei, áldozatai, és emlékmüvei Makón és környékén. Makó, 1998. Makói Múzeum Füzetei 89. 5-6. p. 2 HALMÁGYI Pál: Az I. és II. világháború hősei ... 11. p. 3 Makó Városi Levéltár (MVL) 343. kgy/1923.