A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

SIPOS József: Nagyatádi Szabó István Szegeden, 1919 őszén

hogy a nagygyűlés után a szegei kisgazdák is be fogják látni ki képviseli az igazi érdekeiket. 35 A Szeged és Vidéke — elsősorban a vidékieknek szóló — napilap sem kommentálta az eseményeket, de a Szegedi Naplóhoz hasonlóan, részletesen és pontosan tudósított arról.

36 Érdekes és fontos, hogy a helyi szociáldemokrata párt A Munka c. napilapja is reálisan és rokonszenvvel tájékoztatott az eseményről.

37 Ezekkel szemben a Szegedi Új Nemzedék „Nagyatádi Szabó István a szociáldemokraták élén" címmel közölt egy jócskán cenzúrázott egész oldalas cikket, amely a parasztpolitikus egyetlen gondolatát sem ismertette. Meg is írta, hogy „a beszéd tartalma nem fontos." Ugyanakkor így minősítette azt: „nagyatádi Szabó István néhány — dühtől reszkető hangon előadott — ócska és öndicsérettől hemzsegő frázist" mondott. Azt állította, hogy „egyetlen kisgazda sem volt jelen a gyűlésen," csak a „szocialista tömeg tapsolt neki és élteti." A tendenciózus cikk végén pedig a rend fenntartására kiküldött magyar rendőrséget és az olvasóközönséget úgy instruálta, hogy „ebben a városban, sőt ebben a hazában pusztulniuk kell a nemzeti színbe burkolódzott vörös agitátoroknak."

38 Ezzel szemben a szegedi liberális lapok és A Munka rámutattak a Szegedi Új Nemzedék egyoldalúságaira és elfogadhatatlan hangnemére és stílusára. A Szeged és Vidéke október 21-én Meglepetés c. vezércikkében külön is elítélte a Nagyatádi Szabó István ellen tüntetőket.

39 Nagyatádi Szabó István beszédének lényegét, a szegedi Kisgazdapárt megalakulását, illetve a Friedrich — kormányt elítélő állásfoglalását az országos lapok közül a polgári radikális Világ részletesebben a szociáldemokrata Népszava vázlatosabban ismertette. Egyik sem írta azonban meg azt, hogy a Kisgazdapárt szegedi nagygyűlése szintén követelte a kormányzó megválasztását.

40 Megírták azt is, hogy a gyűlést a keresztényszocialista párt aktivistái megzavarták és verekedésre is sor került. Erre az akkor induló Új Barázda című napilap, — amely a Rubinek Gyula által vezetett Egyesült Kisgazda — és Földmívespártnak volt a sajtóorgánuma — állszent módon megjegyezte, hogy ez magától értetődik, mert Szegeden a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt „nem képviseli a többségi közvéle. »41 menyt. A szegedi keresztényszocialisták Nagyatádi Szabó elleni provokációja azonban azt eredményezte, hogy De Tournadre tábornok-városkormányzó már másnap rendeletben utasította a város társadalmát a következőkre: a választási kampányban az „eszmékért való harc ne vezessen erőszakosságokra, melyek sértik a véleményszabadságot és a szavazatok őszinteségét befolyásolják." A választások tisztaságát — írta — a független akaratnyilvánítás kell, hogy biztosítsa. „Az egyes társadalmi osztályok, fajok és vallásfelekezeteknek folytonos egymásra uszítása 35 Szegedi Napló, 1919. X. 21. 1-2. p. és a Délmagyarország 1919. X. 21. 1-2. p. 36 Szeged és Vidéke, 1919. X. 20. 1-2. p. 37 A Munka, 1919. X. 21. 1-2. p. 38 Szegedi Új Nemzedék, 1919. X. 21. 3. p. 39 Szeged és Vidéke, 1919. X. 21. 1-2. p. 40 Világ, 1919. X. 21. 1. p. és a Népszava, 1919. X. 21. 2. p. 41 Új Barázda, 1919. X. 23. 1. p.