A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

SIPOS József: Nagyatádi Szabó István Szegeden, 1919 őszén

Az állásfoglalás hitet tett Nagyatádi Szabó mellett és teljesen azonosította magát „eddig tanúsított politikai magatartásával. Tiltakozik az ellen, hogy a földbirtokaikat az igazságos földbirtokreformtól féltő és a ránk szakadt háborús terhek arányos viselésétől szabadulni kívánó főpapok, főurak és nagytőkések egy része a népegységet azzal akarja megbontani, hogy néhány magas állásba helyezett kisgazdával ál-kisgazda és földműves pártot alakított és annak élére az ország megtévesztésére olyan Szabó Istvánt állított, akinek sem programja, sem politikai múltja nincs és nem alkalmas arra, hogy a földműves nép vezére legyen." A leghatározottabban tiltakoztak az ellen, hogy az „uralmon lévő kormány, egyfelől az őt nem támogató pártok cselekvési és mozgási szabadságának törvénytelen megakadályozásával és a tisztességes sajtó és felvilágosító röpiratok feltartóztatásával, másfelől a saját pártjai agitációjának államköltségen való végzésével az igazi népakarat érvényre jutását meghiúsítsa." Az állásfoglalás az ellen is joggal tiltakozott, hogy Rubinek-féle párt a Hangya Hitelszövetkezetnek a „nép filléreiből összegyűjtött millióiból fordítsanak óriási összegeket pártpolitikai agitációra és igy a nép vagyonát használják a nép ellen." Az ellen is tiltakoztak, hogy „a Hangyában és az Országos Központi Hitelszövetkezetben gazdasági alapon tömörített tömegeinket úgy tüntessék fel, mint az ő politikai párthíveiket. Mindezek alapján tiltakozunk az ellen, hogy a nemzetgyűlési választásokat a jelenlegi kormány hajtsa végre, mert a maga erőszakos és a kommunista világra emlékeztető eszközeivel egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a nemzet igazi akaratát juttassa kifejezésre." A szegedi Kisgazda és Földművespárt követelte: „a nemzet minden rétegét képviselő kormány sürgős megalakítását, a nemzetgyűlési választások mielőbbi megejtését, mindenekelőtt pedig egy ideiglenes kormányzó választását az államfő helyettesítésére. Követeli, hogy az összeülő népparlament elsősorban foglalkozzék a földbirtokreform és az igazságos, progresszív adózás keresztülvitelével." A nagygyűlés utasította az országos elnökséget, hogy intézzen felhívást az Alföld meg nem szállott részeihez és szólítsa fel őket, „csatlakozzanak tömegesen" a Nagyatádi Szabó által vezetett Országos Kisgazda- és Földmívespárthoz, hogy az országgyűlésben az „eddig semmibe se vett magyar parasztság jogai és érdekei méltó képviselethez jussanak." E határozatot „csatlakozás végett az Alföld összes községeinek megküldi azzal, hogy elhatározásukról a szegedi Kisgazdapártot is értesítsék. A határozati javaslatot egyhangúlag és kitörő lelkesedéssel elfogadta a nagygyűlés

33 Nagyatádi Szabó és pártja tehát 1919. október közepén bizalmatlanságát nyilvánította a Friedrich — kormány ellen, tiltakozott annak sajtó- és szervezkedési szabadságot korlátozó intézkedései és gyakorlata ellen, hogy a nemzetgyűlési választásokat ez a kormány bonyolítsa le. Követelte: a „nemzet minden rétegét képviselő kormány sürgős megalakítását, a nemzetgyűlési választások mielőbbi" megrendezését, egy „ideiglenes kormányzó" megválasztását, a földbirtokreform demokratikus és az igazságos, progresszív adózás törvényekben rögzített megvalósítását. Ezek tehát polgári demokratikus követelések voltak. Nagyatádi és 33 A határozati javaslatot legteljesebben és szóról szóra egybehangzóan a Szegedi Napló és a Szeged és Vidéke közölte, a Délmagyarország saját szavaival összefoglalta.