A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)

Az újonnan bevezetett alapító elnöki funkciót az ügyrendi szabályzat a követ­kezőképpen írja körül: „a. Az alapító elnök az egyesület szellemi és anyagi ügyeinek irányítója, ebből a célból állandóan figyelemmel kíséri az egyesület működését, irányítólag részt vesz a meglévő intézményeinek fejlesztésében, új intézményeinek szervezésében, a dísz és ünnepi gyűléseken, valamint a tisztújító közgyűlésen elnököl." Munkája tehát nem az operatív, hanem az elvi irányítás és a reprezentáció. Az elnökhelyettes átvette az alelnökök feladatainak egy részét. „c. Az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt távollétében, s egyúttal az egyesület egyik intézményének vezetője is." „d. Az alelnökök, mint vezetők az egyesület egyes intézményeinek élén állnak, amelyeknek ügyeit intézik, és arról az elnöknek számadással tartoznak, szükség esetén az elnököt ill. elnökhelyettest helyettesíti." A főtitkár és titkár működési köre is pontosításra került: „e. A főtitkár vezeti a közgyűlések és választmányi ülések jegyzőkönyveit és az írásbeli ügyeket. „f. A titkár támogatja a főtitkárt működési körében s közreműködik írásbeli te­endőkben, szükség esetén helyettesíti." A könyvtáros munkakörét is kiszélesíti a módosítás. Egyrészt beszerezheti — igaz csak elnöki jóváhagyással — az új könyveket, másrészt ellenőrizheti az egye­sület egyes intézményeinek, testületeinek könyvtárát. „h. A könyvtáros beszerzi az elnök hozzájárulásával a könyvtár részére a köny­veket s ellenőrzi az egyesület egyes intézményeinek könyvtárait." (Püsp. Lev. 2580/941) A módosított ügyrendi szabályzatot az egyesület, jóváhagyás végett, elküldte Glattfelder püspökhöz. A püspök jóváhagyta azt, azzal a kikötéssel, hogy a 6. par. a. pontjának első sorából a „szellemi és anyagi" szavakat törölni kell, és az egyesület szellemi ügyeinek vezetésébe — a befolyás biztosítása végett — be kell vonni a lelki igazgatót, melyre a püspök nevez ki megfelelő személyt. A püspök az egyesület lelki igazgatójául rögtön ki is nevezte Zadravecz István ferences atyát. (Ugyanott) A háború alatt az egyesület irányításában a legnagyobb változást Raskóné is­mételt lemondása jelentette. Az egyesületnek a háború alatt megnövekedett szerepe igencsak próbára tette Raskóné energiáját és Budapesten élő családja tü­relmét. A hadikórház működése alatt többet volt Szegeden, mint Budapesten, csa­ládja körében. Úgy érezte, hogy tovább nem tudja ezt csinálni, az egyesület irá­nyítása, Szegeden élő, egész embert kíván. Kószó Istvánné elnökhelyetteshez, 1917. júl.l-én írott levelében végérvényesen lemondott: Kószóné az 1917. júl. 18-i választmányi ülésen olvasta föl Raskóné levelét. „Úgy érzem, hogy az egyesület érdeke minden körülmények között azt kívánja, hogy annak elnöke ne a távolból intézze ügyeit, hanem állandóan és közvetlenül ré­szese legyen az egyesület minden ügyének, minden dolgának. Ez az érzetem négyévi tapasztalatommal megerősítve, most már határozottan kötelességemmé teszi, hogy a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesületnél annak alapítása óta viselt elnöki tisztsé­gemről lemondjak." (Évkönyv. VLTI. kötet. 3. old. és Sz. N. 1917. júl. 22.) A választmányi ülés Raskóné bejelentését sajnálattal tudomásul vette. Majd olyan határozatokat hozott, amelyek kifejezték Raskóné iránt érzett határtalan

Next

/
Thumbnails
Contents