A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)

3. par. Az egyesület célja Az egyesület célja a női társadalomnak kenyérkeresettel foglalkozó tagjaiban a valláserkölcsi szellemet kifejleszteni, őket szellemileg, anyagilag támogatni, az életversenyben szükséges és hasznos tevékenységre képezni. 4. par. Eszközök Az egyesület célja elérésére szolgáló eszközök: a. Társas összejövetelek, tanítás, önképzés. b. Patronageok vezetése. c. Otthonok. d. Továbbképző iskolák. e. Katolikus munkásnő egyletek alakítása és vezetése. f. Gyermekvédelmi intézmények. g. Cselédképző és védő intézmények felállítása. h. Az úrinőknek ily karitatív és szociális munka érdekében való csoportosítása. 5. par. Az egyesület országos szervezete 1. A vidéken alakult Katolikus Nővédő Egyesület a központhoz csatlakozik, amint ezen alapszabályokat elfogadja: csatlakozik az által, hogy elnöke, elöljárónői és hitoktatói a budapesti országos egyesület választmányának teljes jogú tagjai, és hogy az egyesület évi jelentését a központhoz beküldi. 2. A budapesti központ ezen kapocs érvényesítésére évenként legalább egyszer oly választmányi ülést tart, melyre a vidéki egyesületeket képviselő választmányi tagok is meghívatnak. 3. Ha a választmány úgy határozna, országos közgyűlés is hívható össze oly módon, hogy az elnökség az összes nővédő egyesületek pedig a maguk szavazattal bíró tagjait ugyanazon időre és helyre és tárgysorozat mellett hívják meg. 4. Az országos közgyűlés jelen általános alapszabályok szerint igazodik, és országos érdekű ügyekkel foglalkozik. A 14. par.-ban a rendes közgyűlésnek fenntartott ügyekben nem határozhat. 5. A központi egyesület elnöke és titkára az összes egyesületek központi tisztviselőinek tekintetnek. 6. par. Egyházi felügyelet Az alapító bemutatására a felügyeletet gyakorló hercegprímás három egyházi férfiút nevez ki, akik az országos egyesület összes nővédelmi mozgalmait a katolikus egyház valláserkölcsi szempontjából ellenőrzik, és ezen ellenőrzést az alelnöknő útján érvényesítik. A vidéki nővédő egyesületek ilyen természetű felügyeletéről az Országos Felügyelőség, a megyéspüspökkel egyetértve, gondoskodik. A háromtagú felügyelőség egy tagjának kimaradása esetén új tag bevonásával egészíti ki magát. Az egyházi felügyelet érdemleges gyakorlása céljából az egyesület évenként úgy működéséről, mint vagyoni állapotáról a hercegprímás 0 Eminenciájának jelentést tesz, és annak jóváhagyását kikéri.