A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

dalom hatására eltörölte az úrbért, megváltását a társadalom vállalta magára, a katolikus klérus pedig lemondott a tizedről. Eltörölték a nemesi kiváltságokat, biztosították az állampolgári jogok és kötelezettségek egyenlőségét, a független felelős minisztérium beiktatása pedig lépést jelentett a demokratikus magyar államrend megvalósításának útján, ami végeredményben minden hazainak javára vált. A pesti forradalom győzelme és a 12 pont híre Temesvárra március 18-án reggeljutott el és máris mozgásba hozta a lakosság zömét. A megye ideiglenes vezetésével megbízott báró Ambrózy György másodalispán viszolyogva jelentette a nádornak, hogy kényszerűségből helyt adott a kisgyűlés összehívására, aznapi déli 12 órára. Az események irányítása azonban máris kicsúszott a kezéből és az egykori ellenzék vezetőinek irányítása alá került. Intézkedésük szerint a 12 pontot 500 példányban nyomtatták ki és városszerte terjesztették, egy részüket pedig szétküldték a megye jelentősebb központjaiba. A vármegyeházánál a megadott időpontban mintegy 2.000 lelkes polgár gyűlt egybe, a társadalom valamennyi rétegéből. A gyűlésen az első felszólaló Gorove István volt, aki a jelenlévőket Pest példájának követésére buzdította. Lelkesedéssel fogadták el a határozatot, amely helyi viszonylatban elsősorban a cenzúra eltörlését és a sajtószabadságot jelentette. Gondot okozott a várban elhelyezett nagyszámú őrség, amelynek soraiban a magyar forradalom nem kisebb ellensége, mint Haynau szolgált. Felszólították a parancsnokságot, ne avatkozzon az eseményekbe, a lakosságot pedig felkérték, tűzze ki a nemzeti zászlót. Az események békés menetét biztosítandó bizottmányt neveztek ki úgy a megye, mint Temesvár közcsendje fenntartására és amelyet felruháztak a hatóságok ellenőrzésével is. A kilenc tagú bizottság legjelentősebb tagja Vukovics Sebő volt és abban összesen öt nemesi és négy polgári származású személyiség kapott helyet. Délután a temesvári városházánál hasonló eseményre került sor, ezres nagyságú tömeg jelenlétében. A nagygyűlés egyhangúlag állást foglalt a 12 pont szellemében, de hangok hallatszottak a bécsi irányítás alatt álló határőrvidék megszüntetése érdekében is. Megválasztottak egy harminc tagú bizottságot is a „nyugalom és biztonság" védelmére, amelyben helyet kaptak magyar, német, szerb és román szabadelvű személyiségek. A Pesti Hírlap tudósítója ki is emelte, hogy a szabadság eszményei egyesítették a legkülönbözőbb elemeket egy „nem magyar városban." Az eseményekben újabb fordulat állt be Batthyány miniszterelnök körlevelének megérkeztével, amelyben jelentette a független felelős minisztérium megalakulását. A vármegye újabb ünnepélyes gyűlést tartott és elhatározták, hogy másnap, március 22-én „nemzeti ünnepélyt" tartanak. A „Szabadságról" máris elnevezett téren négy sátrat állítottak fel, hogy a helyi lakosság vallási összetételének megfelelően, a római katolikus, görögkeleti, evangélikus és izraelita lelkészek hálaadó istentiszteletet tartsanak. Az istentisztelet után Vukovics Sebő ünnepélyes szónoklatot tartott. A nép egész nap ünnepelt, este pedig díszkivilágítást rendeztek.

10 10 Bánáti Múzeum Temesvár, fond 1848, nr. 1485, Revolutia de la 1848-1849 in Transüvania I. Bucuresti 1977, dok. 13, 14, 38 (köv. dok.), Pesti Hírlap 1848 III. 22, IV. 6,