A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

Valóságos keserűséggel beszéltek róla, ha az alkalmatlan időjárás vagy valamilyen közegészségügyi rendelet miatt az árusítás lehetetlenné vált.

75 Ilyen eset volt 1899-ben. „A bucsu piacz jellegzetes gyümölcse a dinnye most hiányozni fog. Rossz idő járt a dinnyére, a nyár eleje nagy esőzések tönkretették a dinnye termést. Igy aztán dinnye nélkül megy el az idén a makói bucsu. "

76 A dinnyéhez hasonlóan hűtött italokat is lehetett a kirakodóvásárban kapni. Városra szóló vendégei voltak az 1884-es évnek. Katonaság érkezett ekkor Makóra. Több száz Aradra vonuló katona vett részt az ünnepen. Itt létük még 21-én is mozgalmasságot keltett. „Szent-István napja Makón, mint nemzeti ünnep és búcsú nap mindig élénk szokott lenni, ez idén azonban mégis a szokottnál élénkebb, mozgalmasabb volt, mert a városba 600 katona 36 tiszttel érkezett csengő zene mellett, kik másnap reggelig voltak itt elszállásolva.(...) Az estve felette mozgalmas volt, az Aradra átvonuló katonai zenekar térzenét adott, azután a Nemzeti szálloda kiváló szépségű nyári helyiségében játszott, hol a belépti dij szedése daczára, oly rengeteg sokan voltak, hogy a nagy és diszes nyári udvari helyiség az érkezett vendégeket be sem fogadhatta; a katonaság zene mellett másnap reggel vonult el, s nagy közönség kisérte őket a város széléig; a derék hadfiak bizonynyal örömmel emlékeznek vissza Makóra, mert alkalmasabb napon nem is érkezhettek mint Szent István napján."

7 A Makón ezekben az években megjelent újságok, mindenek előtt a Maros és a Makói Hirlap hűségesen beszámoltak az István napi ünnepekről. Tudósításuk sokszor rövid, mégis érdekes. Nézzünk néhányat az „Újdonságok" rovat írásaiból. 1871. „Szent István király napja nálunk búcsú is, és így annál nagyobb ünnepélyességgel ületett meg."

78 1878. „Kedden Szent István napján búcsú. Kora reggel élénk képet nyújtott a templom környéke (...) Sátrakban árulták az apró csecsebecséket, szentképeket, históriákat, bucsufiának halmokban a dinnyét és kasokkal a gyümölcsöt, a templom tömve volt."

79 1880. A búcsú a „szokott fénynyel ünnepeltetett (...) A templomtér mézeskalácsos és egyéb sátrakkal volt megrakva."

80 1883. „A Szent-Istváni makói búcsú felette élénk volt, a környékbeli hivek szokatlan nagy számban jöttek be."

81 1885. „Nagy csoportokban jött a nép köztük igen sok vidéki — a templomot környező térre. A nép egész délután hullámzott az utczákon. 75 A népies elnevezéssel főként a lőrincessé lett dinnyékről van szó. E mellett olykor más tilalmak is születtek főként a 1880-90-es években. Egyes években például voltak rendeletek a dinnyék fölvágott állapotban való árusításának tiltására. 76 MAROS 1899. augusztus 17. 77 MAROS 1884. augusztus 24. 78 MAROS 1871. augusztus 27. 79 MAROS 1878. augusztus 25. 80 MAROS 1880. augusztus 22. 81 MAROS 1883. augusztus 24. 82 MAROS 1885. augusztus 23.