A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

— még a rajongásban is önérdekét önmagát keresi (...) A haza szeretet — mondta a szónok — a hivő leieknél nem takaró a meztelen érdekek leleplezésére, hanem Istentől és anyaszentegyháztól megszentelt érzelem, mely mindennel össze van forrva, mi a haza és annak szent érdekeivel azonos. Befejezésül a szónok gyönyörű imát mondott a hazára és királyra kérve Istent, hogy tartson távol tőlünk minden maghasonlást, hogy éljen a haza s e hazában minden magyar."

60 Mivel az István királyra való emlékezés állami tett is volt, a hatalom helyi képviselői hivatalosan vettek részt az ünnepen. Mint láttuk, ez az 1860-as években még egyenetlenséget is szült a város lakói között. A nap jellege miatt a plébános mindig értesítette hivatalos levélben a polgármestert, az pedig a tudomásul vételt igazoló aláírási ív kíséretében a városi hivatalokat. Ez ugyanígy történt a megyével, az alispánnal kapcsolatban. Ennek megfelelően általában megjelentek testületileg az ünnepi misén a városi tanács, Csanád megye, az állami hatóságok, a királyi járásbíróság, a királyi államépítészeti hivatal, az adófölügyelőség és adóhivatal, a csendőrség, az esetlegesen itt állomásozó katonaság és annak tiszti kara, valamint — míg léteztek — zászlóikkal a céhek, az önkéntes tűzoltó egylet, a többi egylet, más társulatok.

61 A BÚCSÚ MINT NÉPÜNNEPÉLY Augusztus 20-án Makóra, a környék igazgatási

62 és lelki központjába több helyről jöttek gyalogos zarándokok. „In festő S. Stephani Proto-Regis Hungáriáé, et confessoris (...) Processionaliter hue venire soient Fidèles Vetero-Bessenovienses, Zomborienses comitante Parocho, Apátfalvenses, Földeákenses et ex Filiali Lele, qui dum veniunt per Sacerdotem ante fores Ecclesiae excipuntur, et dum abeunt, brevem comitivam habent."

63 /Szent Istvánnak, Magyarország első királyának és hitvallónak az ünnepén (...) körmenetileg ide szoktak jönni az óbesnyői, a plébános vezetésével a zombori, az apátfalvi, földeá60 MAROS 1899. augusztus 24. Más alkalmakkor is vannak rövid beszámolók. Ezek azonban nem térnek ki a búcsús szentbeszéd tartalmára bővebben. 1882-ben például: a római katolikusok búcsúünnepet szentelnek a kegyes király emlékének, s hazafias tárgyú egyházi beszédekkel dicsőítik a nagy király nevét, s ébresztik a hazaszeretet szent tüzét. MAROS 1882. augusztus 20. 1891-ben pedig a Maros így írt: „a prédikáczióban Schelling József hitoktató a nála megszokott szónoki hatással ecsetelte a mai nemzeti nagy napot." MAROS 1891. augusztus 23. 61 1910-ből maradt egy ilyen körözvény, melyet láttamozott a város és a megye vezetői közül dr. Meskó Sándor, Hervay István, Galambos Ignác, valamint a Közjegyzői Hivatal, az AHamépítészeti Hivatal, a Postafőnökség, a Járásbíróság, a Tanfölügyelőség, a Csendőrparancsnokság, a Főszolgabírói Hivatal, a Pénzügyigazgatóság, az Állami Főgimnáziumi Igazgatóság, az Állami Elemi Iskolák Igazgatósága, a Városi Polgári Iskolák Igazgatósága, a Római Katolikus Elemi Iskoláknak az Igazgatósága, a Római Katolikus Hitközség Elnöksége, a Püspökuradalmi Igazgatóság, a Szárazéri Hivatal, a Megyei Kórházi Igazgatóság, az Ipartestület, a Tűzoltó Főparancsnokság. Mb. Rk. Lt. 903/1910. 62 Makó 1730-tól Csanád megye székvárosa. 63 CAN. VIS. 1835. VII. Directorium.